szerző:
MTI

A portrétípus eltér a császár szokásos ábrázolásmódjától.

Tudományos vizsgálatok segítségével azonosítottak egy több mint 110 éve a Szépművészeti Múzeumban őrzött, antik szobortöredéket: mint kiderült, a büszt Hadrianus római császárt ábrázolja, ráadásul ebből a szobortípusból csak négy darab lelhető fel a világon.

Az 1908-ban a Szépművészeti Múzeumba került, fej nélküli mellszobor első pillantásra keveset árul el: egy ruhátlan férfi bal vállán csupán egy ruhakapcsoló tűvel rögzített köpenyt látni, a mellén pedig egy keresztbe húzódó szíjat.

A köpeny és a szíj viszont könnyen meghatározható: az előbbi a római hadvezérek jellegzetes rangjelző ruhadarabja, a paludamentum, az utóbbi pedig egy kardszíj. A büszt tehát harcosként és katonai parancsnokként jeleníti meg az ábrázolt személyt.

Hans Rupprecht Goette berlini régész, az Antik Gyűjtemény készülő szobrászati katalógusának egyik szerzője felfigyelt egy további részletre is: a kettős kardszíj megcsavarodik a mellen. Ez a látszólag jelentéktelen apróság segít eldönteni, hogy kiről készült a büszt. A motívum ugyanis mindössze három további római mellképen fordul elő, amelyek fürtös hajú, szakállas ifjút ábrázolnak. A kutatók szerint a budapesti büsztöt is hasonló fejjel kell elképzelni.

Római éremképek alapján az ifjú Hadrianus császárként azonosítható, aki 117 és 138 között uralkodott, korábban pedig Pannonia helytartója is volt.

Ez a portrétípus eltér a császár szokásos ábrázolásmódjától, és csupán két nagyon rövid időszakban fordul elő. 118-ban, amikor Hadrianus trónra került, illetve uralkodása legvégén. A büszt stilisztikai jellemzői a későbbi keltezést támasztják alá, a szobor tehát 137-138 körül készülhetett.

Hadrianus császár - egy másik - mellszobra. (Museo Archeologico Nazionale)
©

Egy most lezáruló vizsgálat során Danielle Decrouez genfi kutató és munkatársai végigelemezték az Antik Gyűjtemény márványait, hogy meghatározzák, hol bányászták a követ, és sikerült megállapítaniuk, hogy ezt a szobrot göktepei márványból faragták.

Ezt a márványfajtát csak nemrégiben fedezték fel Törökországban, az ókori nagyváros, Aphrodisziasz mellett. A 2. században ez számított a legjobb minőségű márványnak, ebből faragták az uralkodó réteg és a császár számára készülő szobrok színe-javát.

A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy hátul a büszt támasztéka gomba alakú, ezt a formát pedig az athéni szobrászműhelyek használták.

Tehát a büszt, amelyet athéni szobrász faragott a legjobb minőségű, aphrodisziaszi márványból, Hadrianus császárt ábrázolja élete végén, fiatal harcosként és hadvezérként.

Hadrianus portrétöredékével a Szépművészeti Múzeum Muszeion elnevezésű kamarakiállítás-sorozatának új tárlatán találkozhatnak a látogatók.

(Kapcsolt képünk illusztráció.)

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Ki az a Junko Tabei, miért van ma a Google főoldalán?

Ki az a Junko Tabei, miért van ma a Google főoldalán?

Fürdőszobahelyzet: minden 30. magyar múlt század közepi viszonyok közt él

Fürdőszobahelyzet: minden 30. magyar múlt század közepi viszonyok közt él

Menet közben kikapcsolták az áramot Pikó András kampányrendezvényén

Menet közben kikapcsolták az áramot Pikó András kampányrendezvényén

Meghalt Sára Sándor

Meghalt Sára Sándor

Tudósok megvizsgáltak 579 óvodást, és azt mondják, rosszul járhat, aki nem népszerű

Tudósok megvizsgáltak 579 óvodást, és azt mondják, rosszul járhat, aki nem népszerű

Jemenből szóltak, hogy Irán újabb támadást tervez a szaúdiak ellen

Jemenből szóltak, hogy Irán újabb támadást tervez a szaúdiak ellen