Péntek reggel 459 új koronavírus-fertőzöttről érkezett bejelentés, de a számok már egy ideje egyre csak nőnek, és döntenek rekordokat Magyarországon. Ez önmagában is riasztónak tűnhet, figyelembe kell venni azonban, hogy a gyakorlatban ezek a megbetegedések a statisztikai adatokban szereplőknél sokkal több embert érintenek: a pozitív teszt eredményének kézhez vétele után következő 14 napban a fertőzöttek mellett ugyanis a velük egy háztartásban élők élete is gyökerestül megváltozik.

Ez azt jelenti, hogy naponta akár ezer ember is keresheti a választ arra: mi a teendő, ha valaki koronavírus-fertőzöttel él együtt?

Az első kérdés nyilvánvalóan az: kit fertőzött meg a beteg? Az eddigi beszámolók szerint a hatóságok nem könnyítik meg ennek tisztázását, több olvasónk is kaotikus eljárásról számolt be. Anita például koronavírus-gyanús fiának kért tesztet, de az annyira lassan ért ki hozzájuk, hogy mire a mentő végre befutott, magánúton végzett vizsgálat után a tünetmentes apáról rég kiderült, hogy fertőzött. Az anyát azonban sem ennek, sem a betegség tüneteit mutató gyerek jelenléte dacára sem tesztelték azonnal, mert "nincs rajta az aznapi listán, majd ha felkerül, jönnek ismét".

Egy édesapa pedig – akinek fiai koronavírusos gyermekkel edzettek együtt egy sporttáborban – azt mesélte, hogy a háziorvos 10 napos önkéntes karanténra kérte őket, de tesztet nem kaphatnak, mert tünetmentesek.

Tény, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ aktuális eljárásrendje szerint a szoros kontaktokon (ők azok, akik egy háztartásban élnek a fertőzöttel, személyes kapcsolatba kerültek vele, vagy akár egymás mellett ültek egy repülőn) csak akkor végzik el a PCR-tesztet, ha vannak tünetei. Mindenki más esetében marad a kéthetes karantén, sok esetben egy légtérben a gyanús vagy már bizonyítottan koronavírusos családtaggal.

Izoláció és fertőtlenítés

Arról azonban már nem szólnak a hivatalos kormányzati tájékoztatók, milyen protokollt érdemes követni, ha a két hét alatt nemcsak beteg rokonunkról szeretnénk gondoskodni, hanem arra is odafigyelnénk, hogy a család többi tagja ne kapja el a koronavírust. Müller Cecília országos tiszti főorvos az operatív törzs – azóta véget ért – napi sajtótájékoztatóin ugyan egyszer-kétszer kitért a kérdésre, de azon kívül, hogy a fertőzött lehetőleg legyen külön szobában, ne osztozkodjon másokkal a fürdőn és szellőztessünk gyakran, más hasznos tanáccsal nem nagyon szolgált.

Ennél lényegesen több tippet adott a hvg.hu-nak korábban Várdi Katalin tüdőgyógyász, az InspiroMed Légzésközpont és Alvásklinika orvosa. Ő azt javasolta, hogy ha valaki bizonyítottan fertőzött, vagy tüneteket észlel magán, az mindenképpen izolálja magát.

• Ha tehetjük, legyen külön szobánk, vagy ha nincs rá lehetőség, akkor is tegyünk meg mindent, hogy elválasszuk magunkat másoktól és tartsuk be a higiéniás előírásokat.
• A kijelölt helyünket ne hagyjuk el, az ételt tegye a családunk az ajtó elé, de ne jöjjenek be.
• Használjunk külön fürdőszobát, ha megtehetjük. Ha csak egy van, azt használjuk más időszakban, mint a többiek, és minden alkalommal fertőtlenítsünk magunk után.
• A ruháinkat, törölközőinket, ágyneműnket tartsuk és gyűjtsük külön, majd magas hőfokon mossuk ki.
• Akiről feltehető, hogy beteg, az hordjon otthon is maszkot, és a szobában nagyon gyakran és nagyon erősen szellőztessen, mert a vírus cseppfertőzéssel terjed.
• A szakember szerint az sem árt, ha csak fertőtlenítő kendővel fogjuk meg a kilincset, a nagyobb felületeket lefertőtlenítjük, a betegnek pedig adunk külön törölközőt, fogmosó felszerelést, saját evőeszközkészletet, utóbbiból pedig mindig ugyanazt adjuk vissza neki.

Hasonló óvintézkedéseket sorol fel a Semmelweis Egyetem útmutatója is, amely kifejezetten azoknak szól, akik koronavírus-fertőzött családtagot ápolnak otthon. Ők a fertőzött elkülönítésén kívül azt is kiemelik, hogy amikor mégis kilép a szobából, akkor mindenképpen viseljen maszkot. Ha pedig nem lehetséges külön fürdőszobát használni (ez a magyar háztartások nagy többségében így van), állítsanak fel sorrendet, hogy a családban ki mikor használja a közös helyiségeket. A beteg legyen az utolsó, utána alapos fertőtlenítés szükséges.

Bár körülményes, de a beteg egyen a saját szobájában, használat után pedig minden tányért, poharat, bögrét, evőeszközt alaposan el kell mosogatni, a legjobb, ha ezt mosogatógéppel tesszük. Ha nincs, akkor a kézi mosásnál használjunk kesztyűt és az edényeket egy mások által nem használt konyharuhával töröljük át, amit szintén beteg szobájában kell tartani.

Minden szennyes ruhaneműt, ágyneműt, törölközőket, konyharuhákat legalább 60°C-on, más szennyesétől elkülönítetten kell kimosni, normál mosószerrel. A szárítás a ruhanemű által elbírható legmagasabb hőfokon történjen.

Figyeljük a tüneteket

A tünetmentes vagy koronavírussal fertőzött családtagok esetében elengedhetetlen, hogy magukat is védjék: mindig használjanak maszkot, hordjanak kesztyűt, mossanak rendszeresen kezet – figyelmeztet a Semmelweis Egyetem.

A védőfelszerelés eltávolításánál elsőként a kesztyűket vegyük le és dobjuk ki, majd azonnal mossuk meg kezünket szappannal és vízzel vagy használjunk alkoholalapú kézfertőtlenítőt. Ezt követően távolítsuk el és dobjuk ki az arcmaszkot, majd ismételten azonnal mossuk meg kezünket.

Minden olyan hulladékot vagy szemetet, beleértve a használt papírzsebkendőt vagy orr-szájmaszkot, amellyel a beteg érintkezett, műanyag szemeteszsákba kell dobni és a zsákot lezárni, amikor megtelt. A műanyag szemeteszsákot egy második szemeteszsákba kell ezután tenni, amit szintén le kell zárni. Ezt már lehet a szokásos módon kidobni. Utána azonnal mossunk kezet (szappannal vagy alkoholos fertőtlenítővel).

Mivel az új típusú koronavírusra jellemző, hogy a súlyosabb betegek állapota egyik napról a másikra romlik, állandóan figyelni kell őket, és azonnal értesíteni kell a mentőket, ha negatív változást tapasztalunk. Mindemellett az sem árt, ha lelkileg támogatjuk a beteget, hiszen egyáltalán nem könnyű azzal élni, ha valaki megfertőződött – szerencsére az egyetem útmutatója ehhez is rengeteg tippet kínál.