Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
Hogyan lehet megkülönböztetni a koronavírust az influenzától és a megfázástól? Mit tegyünk, ha gyanús eset van a családban, és mire vigyázzunk, ha el akarjuk hagyni az otthonunkat járvány idején? Várdi Katalin tüdőgyógyász segítségével válaszolunk néhány gyakorlati kérdésre.
A koronavírussal megfertőzöttek 80 százaléka nem, vagy legfeljebb enyhe tüneteket észlel magán és nem fordul orvoshoz. Ezért is fontos, hogy mindenki tartsa be a járványügyi szabályokat, hiszen tünetmentes ember is terjesztheti a betegséget – mondta el többször is az operatív törzs sajtótájékoztatóin Müller Cecília országos tisztifőorvos.
Sokak számára azonban még az sem teljesen világos, hogy pontosan mik is lehetnek a koronavírus tünetei, ezért felismerni is nehezen tudják azokat. Mivel új vírusról van szó, a kérdésre nem is olyan könnyű válaszolni (a szaglás és az ízérzék elvesztésének jelentőségét például csak mostanában kezdik felismerni a szakemberek), de Várdi Katalin, az InspiroMed Légzésközpont és Alvásklinika pulmonológusa segítségével megpróbáltuk összegyűjteni, mire érdemes odafigyelni, mi segíthet megkülönböztetni a koronavírus fertőzést az influenzától vagy egy hagyományos megfázástól. (A szakértő korábbi cikkünkben a maszkviseléshez és a védekezéshez adott tanácsokat.)
Egy járványhelyzet közepén természetesen mindenki szeret a legrosszabbra gondolni, de fontos tudni, hogy ugyanúgy, mint az év bármely más szakaszában, most is rengeteg légúti tüneteket mutató beteg van, akik nem koronavírus-fertőzöttek, hanem csak megfáztak, vagy összeszedtek egy másik vírust.
Ebben a táblázatban össze is foglaltuk a legfontosabb tudnivalókat:
„A koronavírusos betegeknél talán a legfontosabb, hogy jelentős részüknek magas láza van, erős fáradtságot éreznek, sokan elvesztik szaglásukat, de a leggyakoribb tünet a száraz köhögés, ami a legváratlanabb időpontokban jelentkezhet” – mondta lapunknak a tüdőgyógyász.
Fontos jelzés tehát, ha a száraz köhögés pozíciótól és napszaktól függetlenül jelentkezik. Emellett nem mindenkinél, de előfordulhat torokfájás, fejfájás, gyengeség és izomfájdalom is.
A szakember szerint a koronavírust teszt nélkül éppen azért olyan nehéz felismerni, mert enyhe esetben ugyanazok lehetnek a tünetei, mint egy átlagos megfázásnak. (Ehhez is jó a fenti táblázat.) Egy lényeges különbség mégis van:
ha csak az orrunk folyik, és más tünetünk nincs, nagyon kicsi a valószínűsége, hogy elkaptuk a koronavírust.
A koronavírus-fertőzés eddigi tudásunk szerint száraz gyulladást okoz, nem termelődik váladék. Ez persze még nem zárja ki, hogy egy páciens több vírussal is küzd egyszerre, ezért érdemes odafigyelni minden tünetre.
Ugyanez igaz a köhögésre is, a COVID-19-re ugyanis a száraz köhögés a jellemző, ezért ha hurutos a köhögésünk, vagyis váladék jön fel a tüdőnkből, kevésbé valószínű, hogy aggódnunk kell. A száraz köhögés ezzel szemben irritáló, rohamszerűen érkezik, de nincs váladék és leállítani is nagyon nehezen, legfeljebb ivással tudjuk, azt is csak egy időre.
Súlyosabb esetekben nehézlégzés is jelentkezik a száraz köhögés után, először terhelésre (lépcsőzés, étkezés, fürdés), majd már önmagában is, mellkasi fájdalommal párosítva. Ez sokáig elhúzódhat, és a hátnál is jelentkezhet – mondta Várdi Katalin.
Mit tegyünk, ha fennáll a gyanú?
Mivel a fentiekből is jól látszik, hogy légúti tünetekből egyértelműen nem lehet megállapítani a koronavírus fertőzést, a tüdőgyógyász azt javasolja, hogy ha valaki hasonlókat észlel magán, akkor a biztonság kedvéért már a legelején tegye meg az óvintézkedéseket. Még mindig jobb feleslegesen izolálni magunkat, mint megfertőzni a szeretteinket, ha mégis elkaptuk volna a vírust.
A tüdőgyógyász arra is figyelmeztetett, hogy légúti tünetek esetén is kerüljük az inhalálást – például a kamillával –, mert sértheti a nyálkahártyát, a gőzzel együtt pedig a vírust is beinhalálhatjuk. Nem javasolt a koronafertőzés alatt a kompresszoros inhalátor sem, ha pedig olyan betegségünk van, amihez muszáj használni, akkor konzultáljunk előtte a kezelőorvosunkkal.
Az is nagyon fontos, hogy nehogy késlekedjünk kórházba vinni hozzátartozónkat, ha nagyon gyakori légvételt, kékülő szájat észlelünk. Lényeges figyelmeztető jel, ha a beteg a szokásosnál sokkal fárasztóbbnak érzi a mosakodást vagy az evést, vagy csillapíthatatlanul magas láza.
Mit tehetünk mi?
Szerencsére mi is sokat tehetünk azért, hogy elkerüljük a fertőzést, ha pedig tudunk gyanús esetről a környezetünkben, akkor még a szokásosnál is jobban be kell tartani az óvintézkedéseket. Várdi Katalin szerint néhány könnyen megfogadható tanáccsal jelentősen lecsökkenthetjük a veszélyt.
Természetesen nem kerülhetjük el, hogy néha kimenjünk a lakásból, sőt egészségünk megőrzése érdekében ajánlott is levegőre menni, sétálni, de csak egyedül, vagy a velünk egy háztartásban élőkkel, valamint olyan helyre, ahol kevesen vannak. Ha ez csak messzebb valósítható meg az otthonunktól, akkor ne használjuk a tömegközlekedést, ha tehetjük, akkor üljünk autóba. Várdi Katalin szerint viszont
„a nagykörúton sétálni most semmiképpen nem jó ötlet”.
Várdi Katalin szerint - aki az autópályán az elmúlt napokban sokkal nagyobb forgalmat tapasztalt, mint korábban - az is rendkívül fontos, hogy ne utazzunk el a húsvéti ünnepekre, kivételesen ne látogassuk meg a szeretteinket, mert a látogatás nagy kockázatot hordoz.
A kutyasétáltatás úgy a legbiztonságosabb, ha először vesszük fel a maszkot és a kesztyűt, csak utána érünk a pórázhoz. A kutyával pedig akkor menjünk le, amikor a legkevesebben vannak az utcán, például hajnalban. Jobb, ha a séta alatt nem találkozunk más kutyával, majd hazatérve könyökkel lökjük be az ajtót, töröljük le a kutya lábát, és fertőtlenítsük le a pórázt.
Ha valaki nem tud elmenni, akkor nyissa ki az ajtót, sétáljon sokat, tornázzon, vagy – ha van – használjon szobabiciklit. Mindent jó, ami átlélegezteti a tüdőt és kicsit megemeli a pulzust. Az is elengedhetetlen, hogy aludjunk eleget, mert a jó alvás hangsúlyozottan fontos az immunrendszernek.
Jó trükk, ha akkor is sétálunk, ha ezt csak a nappalinkban tehetjük: a legújabb tanulmányok szerint már napi 4000 lépés jelentősen csökkenti a szívbetegségek, a rák és más betegségek kockázatát. Érdemes a szórakozásra és a lelki egészségünkre is gondolni, tartsuk a kapcsolatot virtuálisan a barátainkkal, az internet segítségével közös beszélgetést is szervezhetünk, csatlakozhatunk online játékokhoz, sőt az interneten és a tévében is rengeteg olyan színdarabot, filmet nézhetünk meg, amire máskor talán nem is lett volna lehetőségünk.
Várdi Katalin szerint a vírust 100 százalékos biztonsággal elkerülni nem lehet, nem is az a cél, hanem az, hogy egyfelől ne tömegessen betegedjünk meg, másrészről pedig minél enyhébb maradjon a betegség, amihez a bevezetett intézkedések feltétlenül hozzájárulnak. Bár egyetért az országos tisztifőorvossal, miszerint „nincs az a teszt, ami megállítaná a járványt”, a minél szélesebb körben és minél gyakrabban alkalmazott teszt segít abban, hogy az általa szerezhető eredmények segítségével megállíthassuk egy tömeges megbetegedés esetén a tovább terjedést, illetve még nagyon enyhe állapotban elkapjuk a fertőzötteket.
Ráadásul a korai felismerés abban is segít, hogy ha már az elején elkülönítik a betegeket, akkor sokkal kevesebb vírust adnak át a kontaktjaiknak. Vagyis a teszteredményének ismerete a viselkedést megváltoztatja.
„A tesztek logikus használata hasznos és hozzájárul ahhoz, hogy a járványt irányítani lehessen, és a virulenciáját is csökkentsük” – mondta.
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.