A rezsitől félve sorra zárják be az élsportolók által használt a csarnokokat és uszodákat
A spórolási kényszer az amatőr és profi sportolókat egyaránt nehéz helyzetbe hozza, mert az önkormányzatok egyszerűen bezárják a sportlétesítményeket, amelyekben gyakorolnak.
Másfél hónapra a tervek szerint leállítják a székesfehérvári futballstadion, a 14 milliárd forintból megújult, 2018 novemberében átadott Mol Aréna Sóstó fűtését – közölte a város fideszes polgármestere. Cser-Palkovics András a közösségi oldalára szerda reggel felkerült videóban jelentette be, hogy csütörtökön rendkívüli közgyűlésen döntenek majd a rezsiemelkedés okozta válsághelyzet kezelésére szolgáló intézkedésekről, amelyek között ez a javaslat is szerepel.
Ennek értelmében, miután az utolsó idei bajnoki meccsét a Fehérvár a Kisvárda ellen november 13-án még lejátssza, a stadiont nem fogják fűteni, az üzemeltetést az önkormányzat „kizárólag a jelentősebb műszaki károk megelőzéséhez szükséges szinten biztosítja”. Külön hozzátették, hogy a centerpálya füvének fűtésére, világítására sem kerül sor.
Hogy a tavaszi szezon kezdetét érinti-e az intézkedés, egyelőre kérdés. A javaslatban nincs róla szó, videójában Cser-Palkovics azonban úgy fogalmazott: „az nem fog menni, hogy miközben szinte szó szerint a lét a tét, legyen olyan sportszövetség, amelyik villanyvilágítás mellett akar januárban bajnoki mérkőzéseket játszatni a csapatokkal, gázzal fűtött pályákon. Ez ma elviselhetetlen teher az országnak, vállalhatatlan a településeknek és a kluboknak.”
MLSZ: Mindenki rákényszerül a takarékosságra
„Ahogy az ország egészében, úgy a labdarúgásban is a legfontosabb kérdések között szerepel a megnövekedett infláció, az energiaellátás esetleges bizonytalansága és a közüzemi számlák összegének várható radikális növekedése” – közölte megkeresésünkre a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ), amely szerint a nagyjából 1500 egyesület mindegyike ellátási és finanszírozási nehézségekkel néz majd szembe. Vannak is már csapatok, amelyek bedobták a törölközőt: visszalépett például az NB III. küzdelmeitől a Balassagyarmat és a Makó. Mindkét település fideszes vezetésű.
Bár az MLSZ szerint az új kihívásokra az egyesületeknek maguknak kell felkészülniük, próbálnak nekik segíteni a saját eszközeikkel, közreműködnek például annak meghatározásában, hogyan előzhető meg vagy mérsékelhető a költségnövekedés, „vagy éppen mely tevékenység átmeneti elhalasztása, illetve megszüntetése szükséges” – írták.
A szövetség arra is nyitott, hogy egyes előírásokat átmenetileg enyhítsen, de a válaszukból úgy tűnik, hogy ez a profi csapatokra nem vonatkozik: „A tavaly előtti súlyos Covid-helyzet idején alkalmazott módon lehetőséget biztosítunk az amatőr és utánpótlás csapatoknak a mérkőzések időpontjának meghatározására, illetve elhalasztására, és felfüggesztjük a mérkőzések esetleges elmaradásának szankcionálását.”
Kérésre azt is engedélyezik, hogy az egyesületek az egész éves, 2022/23-as versenyévre adott tao-keretek, azon belül is elsősorban a működésre adott támogatási összegeket átcsoportosíthassák, így azt az összeget, amelyet egyes tervezett kiadásaik elhalasztásával megtakarítanak, a megnövekedett pályabérleti díjak kifizetésére fordíthassák.
A kézilabdában készen állnak az átalakításra
A váci sportcsarnokot is bezárják, ezért a szerda esti, Győr elleni NB I.-es bajnoki után költöznie kell a város kézilabdacsapatának. Várhatóan a legkorábban márciusban lehet majd meccseket rendezni a létesítményben, egyetlen kivétellel: az önkormányzat azt ígérte, hogy a decemberre tervezett Európa Liga-selejtező miatt egy napra kinyitják.
A bajnokságban jelenleg a negyedik helyen álló csapat már most is a Dunakanyar Kézilabda Akadémia sportcsarnokában edz, a klub pedig azt tervezi, hogy kikéri a szükséges engedélyeket ahhoz, hogy tavaszig ott játsszák a bajnokikat is.
A Magyar Kézilabda-szövetségtől (MKSZ) a megkeresésünkre azt írták, hogy a visszajelzések szerint a jelenlegi helyzet valamennyi, az általuk kiírt versenysorozatra hatással lehet. Már történtek és még várhatóak kényszerű mérkőzéshelyszín és -időpont módosítások, az alsóbb osztályokban és utánpótlás-bajnokságokban esetleges visszalépések.
Az biztosra vehető, hogy a következőkben még több kézilabdázók által használt létesítmény fog bezárni, szinte nincsen olyan megye, ahol ne született volna ilyen döntés. Erre az edzések, meccsek átszervezése, több mérkőzés, verseny egy csarnokba helyezése lehet a megoldás a szövetség szerint.
Az MKSZ a beérkező adatokat, problémákat folyamatosan továbbítja a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkárságának is, és igyekszik jogszabály-változásokat is javasolni a sportszervezetek életének megkönnyítése érdekében, hiszen a beérkező információk alapján többszörös, akár tízszeres is lehet a bérletidíj-emelkedés egyes helyszíneken.
Jelezték azt is: ahogy a koronavírus-járvány alatti kényszerű intézkedések során is, szükség esetén készen áll a versenykiírások módosítására, legyen szó a versenynaptárról, a lebonyolításról, az átszervezésről.
MÚSZ: Legalább a régiós központok uszodái maradjanak nyitva
„A magyar sport a rendszerváltás óta a legnagyobb kihívás előtt áll a teljesen elszállt energiaárak miatt” – vélekedett a Magyar Úszó Szövetség elnöke a szervezet szeptember végi elnökségi ülésén. Wladár Sándor súlyos adat ismeretében nyilatkozta ezt: felmérésük szerint az ország összes uszodájának csupán körülbelül a felénél vehető biztosra, hogy nem zár majd be a rezsi emelkedése miatt, a másik felénél a fenntartók később hoznak döntést.
Győrben például, ahol az olimpikon és sokszoros Eb-érmes Jakabos Zsuzsanna és Szabó Szebasztián készül, mindkét uszodát bezárták határozatlan időre még szeptember 15-én, így számukra más megoldást kell találni az edzésre.
Az elnök elmondása szerint rengeteget kell dolgozniuk és lobbizniuk azért, hogy az uszodáknak legalább egy része nyitva maradjon.
Látjuk, hogy ez miért életbevágó: a Covid-lezárások miatt mára a 10-12 éves korosztályban harmadannyi versenyző maradt, mint a megelőző években – ha most is hasonló helyzet alakulna ki, az hosszú távon beláthatatlan károkat okozna a magyar úszósportnak”
– magyarázta.
A medencés úszóknak itthon az év végéig még két nagy versenyük van, októberben a hosszú, novemberben pedig a rövidpályás országos bajnokság, a szövetség pedig úgy készül, hogy ezeket megtartja. Az viszont még kérdés, hogy mi lesz a kisebb versenyekkel. A MÚSZ mindenesetre útmutatót állít össze az uszodák üzemeltetőinek arról, hogyan lehet jelentősen csökkenteni az energiafelhasználást anélkül, hogy az a sportolás minőségének rovására menne. Fontos volna például, hogy a vizet sikerüljön a szabályoknak megfelelően 27 Celsius-fokon tartani, mert ha ennél akár 2 fokkal is hűvösebb, az hátrányosan befolyásolja a sportolók teljesítményét.
Az úszószövetség – amelynek célja elérni, hogy legalább a régióközpontok uszodái nyitva maradjanak – egyeztet a sportállamtitkársággal és a Magyar Vízilabda-szövetséggel is. Utóbbit is kerestük, ám nem sikerült nyilatkozót találnunk, és az e-mailben küldött kérdéseinket sem válaszolták meg. Arra voltunk kíváncsiak – ahogy az összes többi szövetség esetében –, hogy felkeresték-e már őket rezsigondjaikkal egyesületek, önkormányzatok, mekkora áremelkedésről számoltak be, jelezték-e, hogy kénytelenek lesznek bezárni sportlétesítményeket, tud-e nekik segíteni a szövetség, illetve szükség lehet-e a versenynaptár átalakítására, meccsek áthelyezésére. Ez utóbbi kérdések a pólósoknál különösen relevánsak, hiszen rövidesen elindul a bajnokság, hat csapat pedig nemzetközi kupában is érdekelt. Igaz, nekik a tao-pénzekből lehet extra forrásuk a probléma enyhítésére.
MJSZ: Átütemezés, tömbösítés, tornarendszer
A jeges sportok helyzete sem könnyű, igaz, azoknak nem a fűtés, hanem a hűtés megoldása okoz elsősorban gondot. A Magyar Jégkorong-szövetség azt írta, hogy a jégpályák jelentős része a sportszervezetek birtokában vagy üzemeltetésében van, problémáról pedig jellemzően azoktól érkeztek jelzések, akik ősszel újítják meg a szerződésüket, vagy eleve időszakosan üzemeltek.
Hogy lesz-e olyan edzéseknek, meccseknek helyet adó létesítmény, amelyet be kell zárni a szezonban, a szövetség szerint nagy mértékben attól függ, hogy az adott szervezeteknek milyen típusú és lejáratú szerződésük van a szolgáltatójukkal. Az ideiglenes jégpályák közül biztos lesznek olyanok, amelyek később fognak nyitni és korábban zárnak be, mint rendesen – ez függ majd a hőmérséklettől és az energetikai állapottól is. A legnagyobb veszélyben azok az egyébként nagy klubhoz kötődő létesítmények vannak, ahol az egyéb gondokkal is küzdő önkormányzat aktív szereplője a finanszírozásnak. Ezeken a helyeken az adott város által 2023. januártól elérhető energiaár, illetve az egyéb létesítményeik helyzete is befolyásolni fogja, hogy melyik pálya működhet és melyik fog kényszerűen bezárni.
A tervek szerint, amennyiben egyes helyszíneken nem, vagy a tervezettnél rövidebb ideig lesz jég, akkor az érintett csapatoknak hazai meccseiket is más pályákon kell lejátszaniuk. „Ez még inkább zsúfolttá teszi a működő pályákat, és az utazási költségek miatt drágábbá teszi a részvételt is. A versenynaptár átszervezése folyamatosan napirenden van, több forgatókönyvvel is készülünk. Átütemezéssel, tömbösítéssel, bajnoki fordulók helyett tornarendszerrel lehet koncentrálni a mérkőzéseket, ez részben már meg is történt” – magyarázták. Ez persze csak akkor működhet kompromisszumos megoldásként, ha a pályák fele, vagy többsége üzemelni fog. Ez alatti szám esetén már kritikus lehet a jéghiány, és csak teljes paradigmaváltással lehet sportszakmailag is értelmezhetően befejezni a szezont.
A tagszervezetektől érkezett segélykérések nem érték készületlenül az MJSZ-t: az új startégiájuk kiemelt részének nevezték a hatékony és fenntartható jégpálya-üzemeltetést, amiről képzéseik és konkrét gyakorlati útmutatójuk is van. Emellett hónapok óta zajlik az energiahatékonyság-növelést célzó projektjük, amiről az állami sportirányítást is tájékoztatták. „Pluszforrásokra nem számítunk, de abban bízunk, hogy a jogszabályi kereteken belüli rugalmassággal, a benchmarkok aktualizálásával és a tao-keretek esetleges átcsoportosíthatóságával kicsit bővíthető a mozgásterünk” – közölték, megjegyezve, hogy központi energetikai auditon valamint a kormányzat támogatásával egy energetikailag fenntartható jégpályamodell kialakításán dolgoznak.
Ez még nem minden: a sportág nyári alternatívájának számító inline és streethoki sportág szélesebb bevezetése és támogatása a megváltozott körülmények függvényében erősebb prioritást kaphat. Ezzel fenntartható a tömegsportbázis, és akár több tízezer gyerek számára biztosítható ez a mozgásforma, ugyanakkor ez nem jégkorong, hanem annak egy alternatívája.
MOKSZ: Bármikor kiderülhet, hogy egy versenyt nem tudnak megszervezni
A Magyar Országos Korcsolyázószövetséghez (MOKSZ) is egyre többen fordulnak segítségért: mind több tagszervezetük jelzi, hogy az általuk használt jégpálya nem tud kinyitni vagy jelentősen megemelte a bérleti díjakat. A MOKSZ azoknak a kluboknak, amelyek bérlőként vannak jelen a jégcsarnokokban, vásárolják a jégidőt, tud segíteni: engedélyezte, hogy a tőle kapott műhelytámogatást erre is fordíthassák.
A kialakult helyzet mind a felkészülést, mind a versenyeztetést nagy mértékben megnehezíti. A versenyszezon most indul, és bármikor kiderülhet, hogy valaki nem tud egy versenyt megszervezni, a szövetségnek is van olyan megmérettetése, amelyet másik helyszínen, másik időpontban tud csak megrendezni, nehéz tervezni a várható költségekkel. Ezzel együtt a MOKSZ bízik abban, hogy a válogatott versenyzők – legyenek műkorcsolyázók, jégtáncosok vagy gyorskorcsolyázól – nem maradnak edzőhelyszín nélkül. „A központosított felkészülés az olimpiai kereteink számára biztosítottnak tűnik” – írták.
MTSZ: A probléma súlyos
A Magyar Teniszszövetség (MTSZ) már a nyáron felvette a kapcsolatot a tagszervezeteivel, hogy megkezdjék közös a gondolkodást a rezsihelyzet megoldására, szeptember elején pedig úgynevezett téli támogatási programot fogadott el, amelynek keretében edzéslehetőséget biztosít mind a korosztályos, mind a felnőtt játékosok számára. Erre azért is van szükség, mert a visszajelzések alapján a fővárosban a klubok nagy általánosságban terveznek fedett sátrakat állítani, vidéken azonban több egyesület fedett pályás létesítmény nélkül marad. „A probléma súlyos, sportágunk az utóbbi években még nem nézett szembe ekkora kihívással a téli szezonban” – írták, hozzátéve, hogy dolgoznak azon, hogyan nyújthatnának segítséget.
A téli időszakban lehetnek majd változások a hazai versenyek számában, egészen biztosan maradnak majd el korábban betervezett események, de a kiemelt korosztályos versenyeket, az országos bajnokságokat és a korosztályos Masters tornát biztosan megrendezik. Megjegyezték azt is, hogy a korosztályos és felnőtt válogatott játékosok prioritást élveznek, az ő zavartalan felkészülésük biztosított a Nemzeti Edzésközpontban.
Borítóképünkön: Jakabos Zsuzsanna edz a győri Aqua Sportközpontban.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
