Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
December 10-én veszi át Oslóban a Nobel-békedíjat Szasa Romancova, a Polgári Szabadságjogok Központjának ügyvezető igazgatója. Az emberi jogok védelmével és a háborús bűnök dokumentálásával foglalkozó ukrán szervezet az orosz Memorial és a fehérorosz Vjaszna nevű szervezettel közösen kapja a kitüntetést. Mint Romancova a HVG-nek Kijevben adott interjúban fogalmaz: „Ezek a szervezetek nem a hazájukat képviselik, hanem a köztünk lévő szolidaritást.” Hozzátette ugyanakkor, hogy bár ők együttműködnek, „vannak sokan, akik kiborultak, amiért a Nobel-bizottság már megint egy kalap alá vette az ukránokat, oroszokat, fehéroroszokat”.
Romancova beszélt arról, hogy a szervezet munkatársait Ukrajnában nevezték már „Soros szopós malacainak”, hogy 2014 óta küzd poszttraumás stresszel, de a halottak látványa érzelmileg nem érinti meg, az sokkolja, amikor az emberek az átélt szörnyűségekről mesélnek.
A HVG felvetésére, hogy mit szól ahhoz, hogy sok ukrán azt mondja, nincs olyan, hogy „jó orosz”, azt mondta,
Nem osztom a nézetet, de megértem. Ők kezdték az öldöklést, ők akarták elvenni az országunkat, ők akarnak történelmi sérelmekért elégtételt venni.
Romancova hangot adott annak is, hogy nem érti Magyarország magatartását a konfliktusban. „Hahó, Orbán Viktor! Az ukránok a szomszédaitok, osztoznak a szovjet elnyomás emlékében, hogyan állhatsz a rossz oldalon?” – mondta.
A teljes beszélgetés a HVG e heti számában, illetve a hvg360-on olvasható.
