Bárnai Árpád, aki 2006 és 2011. között gyermekfelügyelőként és szabadidő-szervezőként dolgozott a bicskei gyermekotthonban, hosszú interjút adott a 444-nek. A férfi az elsők között szerzett tudomást arról, hogy a gyerekeket az igazgató, Vásárhelyi János szexuálisan zaklatja, és próbálta a többi kollégának, feletteseknek, igazgató-helyetteseknek jelezni a problémát, majd miután ők nem foglalkoztak vele, bejelentést tett a molesztálásokról.

Bárnai leírása szerint az otthonban a nevelők közt sok olyan ember volt, akinek nem ez volt az eredeti szakmája, ő is például tanárként végzett, de foglalkozott a gyerekekkel tévészerelő is. Az elegáns kastélyban, ősfás parkkal körülvett intézmény kifelé a mintaintézmény látszatát igyekezett mutatni, a parkban gyakran voltak társasági események, estek, koncertek külsős vendégek számára is. Ám – fogalmaz a volt felügyelő – ez valóban csak a látszat volt, valójában a problémás gyerekeket a falak mögött elhanyagolták, és amikor külsős eseménynek adott otthont az épület, ezeket a gyerekeket igyekeztek igazgatói utasításra eldugni.

A férfi szerint a vezetés nem támogatta a pszichológusok, fejlesztőpedagógusok abbéli törekvéseit, hogy a gyerekek személyiségfejlődését, az intézményen kívüli életre való felkészítését segítsék, ehelyett az volt a mondás, hogy a gyerekeket le kell fárasztani sporttal, aktivitással, külsős programokkal.

Az igazgató állítólag azt képviselte, hogy jót tesz a kamaszoknak, ha pornót néznek, mert a gyerekek ezzel is levezetik az energiát. Az intézmény pszichológusai hiába tiltakoztak ez ellen.

Bárnai Árpádnak először az lett egyre furcsább, hogy Vásárhelyi János az intézetben lakott, szinte a nap 24 órájában ott tartózkodott, az irodájából nyílt a szolgálati apartman, nem lehetett tudni arról, hogy a munkáján kívül lenne magánélete, családja vagy barátai.

A gyermekfelügyelőnek először egy 12 éves fiú számolt be arról, hogy az igazgató belenyúlt a nadrágjába, ezt követően Bárnai – elmondása szerint – próbálta kitapogatni, hogy más nevelőkhöz, szakmai feletteseihez is érkezett-e hasonló visszajelzés. "Nagyon furcsa volt, amit tapasztaltam. Kevesek érezték a súlyát a dolgoknak, a legtöbben nem igazán vették komolyan". Az volt a hozzáállás – fogalmaz –, hogy ezek a problémás gyerekek mondanak mindenfélét, és a fele sem igaz annak. "Nem lehet nekik hinni. Drogosok. Haragszanak az igazgatóra. (...) Volt, aki a gyermekotthont féltette az esetleges botránytól; hogy elveszítjük az állásunkat, családunk van, megyünk az utcára."

Végül Bárnai a fenntartó Fővárosi Önkormányzat felé egy növendékügyi előadó munkatárssal közösen fogalmaztak meg egy beadványt, miután úgy érezték néhány olyan kollégájával együtt, akik mégis komolyan vették a gyerekeket, hogy más, az igazgató által ugyancsak bántalmazott fiataloktól elegendő bizonyítékot gyűjöttek. Néhány érintett fiatal vallomását videóra vették.

A férfi azt mondja, próbálta személyesen is kérdőre vonni Vásárhelyit, de az "valósággal bujkált" előle. Állítása szerint a három igazgatóhelyettest, köztük K. Endrét is megkeresték a kollégákkal, de nem kaptak érdemi reakciót, csak próbálták elhessegetni a dolgot.

Számtalanszor kértük a három igazgató-helyettest, hogy segítsenek feltárni az ügyet. K. Endrével én személyesen veszekedtem is emiatt

– mondja Bárnai.

Mire megkezdődött a rendőrségi vizsgálat Bárnai már közös megegyezéssel eljött az intézménytől, a kollégáját, aki szintén aláírta a beadványt, pedig kírúgták. A vizsgálat alatt állítólag nyomás helyeződött a gyerekekre, hogy vonják vissza vallomásaikat. "Hangulatkeltés is zajlott arról, hogy megtámadták az igazgatót igazságtalanul" – teszi hozzá a szakember.
Elmondása szerint a nyomozás idején volt gyerek, akit az igazgató irányából megfenyegettek, hogy nem láthatja többé a rokonát, ha a vallomását nem vonja vissza. Öt évvel később ez a fiú öngyilkos lett.

Más gyerekeket azzal vettek rá a vallomásuk visszavonására, hogy megajándékozták őket. Kaptak laptopot, jogosítványt, telefont, K. Endre egy ízben síléccel jutalmazta az egyik bentlakót a "mi igaz abból, hogy János bácsi molesztál?” kérdés kíséretében. Végül egy érintett sem tett vallomást.

Bárnai Árpád szerint az igazgató végig bent élt az intézményben a nyolc hónapos nyomozás alatt és nyomás alatt tartotta a gyerekeket. A fiatalok sem gyerekbarát kihallgatást, sem pszichológiai támogatást nem kaptak a vizsgálat idején – állítja Bárnai.

Végül az kellett ahhoz, hogy a bicskei pedofil igazgató zaklatásaiból és az eltussolásokból valódi ügy legyen, hogy egy fiatal öngyilkosságot kövessen el 2016-ban, majd másnap az otthon egy volt lakója, Pop Mert feljelentse Vásárhelyi Jánost. A zaklatásokat 2016 októberében az RTL Házon kívül című műsora tárta fel.

A kegyelmi botrányról

Idén februárban derült ki, hogy Novák Katalin tavaly áprilisban elnöki kegyelemben részesítette a bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesét, K. Endrét, aki arra kényszerítette az otthon több lakóját, hogy vonják vissza a pedofil igazgató ellen tett vallomásukat. Az ügyből hatalmas botrány lett, Orbán Viktor alkotmánymódosítást nyújtott be, „ami lehetetlenné teszi, hogy kiskorú gyerekek sérelmére elkövetett bűncselkemény esetén az elkövető kegyelmet kaphasson” , majd több tízezer ember, influenszerekkel együtt tüntetett a gyerekek védelme érdekében és nyilvános bocsánatkérést követelve a felelősöktől. A botrányba belebukott a köztársasági elnök, a kegyelmet ellenjegyző korábbi igazságügyi miniszter, Varga Judit, valamint lemondott Balog Zoltán a református egyház zsinati elnökségéről, püspöki címét azonban megtartotta. A bíróság február végén úgy döntött, hogy nem bocsátja feltételes szabadlábra Vásárhelyi Jánost, aki 2004 és 2016 között legalább tíz kiskorú fiút zaklatott. 2019-ben jogerősen nyolc év fegyházbüntetésre ítélték.