„Amit Balog Zoltán tett, a teljes keresztyén közösség megítélésének ártott”, mondja a volt református zsinati tanácsos

Amit Balog Zoltán püspökként tett, az soha nem látott hitelességi válságot okozott a református egyházban, de attól tartok, hogy a teljes keresztyén közösség megítélésének is jelentősen ártott.

Ezt tetézi a számomra érthetetlen ragaszkodás azokhoz a hivatalokhoz és tisztségekhez, amelyeket ő betöltött, illetve betölt a mai napig. Nem egészen világos, hogy mi sarkallja arra, hogy ilyen görcsösen ragaszkodjon ezekhez a pozíciókhoz” – mondta a Szemléleknek adott interjújában Tarr Zoltán korábbi református zsinati tanácsos. (Ő volt a Zsinati Hivatal vezetője, amely a Zsinat, a Zsinati Tanács és a Zsinat Elnöksége feladatainak ügyintézését végzi az egyházon belül.)

Tarr azért adott interjút a református lapnak, mert hatalmas problémának tartja, hogy az egyházon belül „nincs ügy” Balognak a kegyelmi botrányban betöltött szerepe miatt; úgy véli, erre az a magyarázat, hogy az egyházban egzisztenciális okokból mindenki fél felszólalni, valamint hogy „arra kínosan ügyelt ugyanis Püspök úr, hogy egyetlen olyan testülettel se találkozzon, amelynek egyházjogi értelemben bármiféle valós döntési szerepe van. Az a szavazás például, ahol elvileg 86% kiállt mellette, olyan, mint a nemzeti konzultáció, ami nem népszavazás, tehát semmire sem kötelez.”

Tarr kijelentette:

Számomra teljesen egyértelmű, hogy a református erkölcsi megítélés alapján nem maradhat püspök.

Szerinte „az lenne a leghelyesebb, ha Balog Zoltán visszavonulna a püspökségtől. Nyugodtan megteheti, hiszen már nyugdíjaskorú, egy békés, szép visszavonulás is lehetett volna.” Ugyanakkor erre nem lát nagy esélyt: „A jelen állás szerint a legnagyobb esélye annak van, hogy püspök marad.

Annak ellenére, hogy tökéletesen hiteltelen emberré vált,

az én szememben mindenképp.” Az interjúban azt is kijelentette: „Még nem találkoztam olyan református emberrel, aki egyetértene azzal, amit Balog Zoltán tett, és ahogyan ebben a helyzetben viselkedik.”