Fontos felfedezéseket tettek a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai a globális és egyre súlyosbodó probléma, az antibiotikumokkal szemben ellenállóvá váló baktériumok legyőzése terén.
Világszerte terjed az egészségügyet és a gazdaságot is egyaránt sújtó „csendes pandémia”: az, hogy a baktériumok ellenállóvá válnak a gyógyszerekkel szemben. Az antimikrobiális rezisztencia (AIR) olyan súlyos probléma, hogy félő, az emberiség visszacsúszhat oda, ahol körülbelül 100 évvel ezelőtt tartott, azaz a penicillin, az első antibiotikum feltalálása előtti időkbe, és tömegével halhatnak bele emberek egy „sima” bakteriális fertőzésbe is. Hosszú ideje a nagy egészségügyi cégek nem ölnek elég pénzt az antibiotikumok fejlesztésébe, miután sok, drágán előállított készítményről viszonylag hamar kiderül, hogy hatástalanok azok ellen a kórokozók ellen, amelyekre kifejlesztették őket, a baktériumok ugyanis roppant gyorsan mutálódnak, így tudnak ellenállóvá válni bizonyos gyógyszerekkel szemben.
Pál Csaba, a Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa és kutatócsapata ezért most azon dolgozik, hogy minél hamarabb ki lehessen mutatni egy gyógyszer fejlesztése során, hogy van-e értelme egyáltalán azt piacra dobni vagy sem; azaz hogy léteznek-e már olyan baktériumtörzsek, amelyek mutációi ellenállnak az adott készítménynek.
Szegeden tízezernyi kémcsőben milliónyi, az egészségünkre nézve káros baktériumot és azok mutációját tenyésztik ki, hogy szisztematikusan vizsgálni tudják: az adott, még kísérleti stádiumban lévő gyógyszer minden esetben működik-e. „A kémcsövekben felgyorsítjuk az evolúciót, amely nem más, mint a mutációk egymásra halmozódása, és mi azt látjuk, hogy négyszer-ötször mutálódik egy kórokozó, hogy aztán brutálisan ellenálló legyen” – fogalmazott a hvg360-nak a kutató.
Pál Csaba szerint rossz hír, hogy vannak olyan, már forgalomban lévő antibiotikumok, amelyek nem pusztán hatástalanok, de feltehetően fertőzőbb és komolyabb betegségeket okozhatnak, ha ellenállóvá tesznek egy kórokozót. Jelenlegi kutatásuk során azt is próbálják felmérni, hogy vajon hány ilyen készítmény elérhető a piacon.
A biológus ugyanakkor bizakodó, mert a szegedi kutatók már látják, hogy léteznek olyan, még korai kísérleti fázisban lévő gyógyszerek, amelyekre nincsenek rezisztens mutációk. Ezek a készítmények a baktériumot egyszerre több ponton is támadják, például nemcsak egy adott sejtfehérjét, hanem mondjuk, a sejtfalat is célozzák, így a kórokozó nehezen tud védekezni ellenük. A jövőben lehet, hogy ezekre az új generációs antibiotikumokra fogunk támaszkodni.
A hvg360 Az a meglepő, hogy egyáltalán használ egy antibiotikum – magyar tudósok üzentek hadat a szuperbaktériumoknak című cikkében alaposan körbejárjuk az antibiotikum-válságot; annak okait; a baktériumok „szuperképességét” és annak kijátszhatóságát; és arra is választ adunk, hogy a fertőtlenítőszerek intenzív használata valójában mennyiben járul hozzá a rezisztencia kialakulásához.
Nyitóképünkön: A Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársa.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
