„Az a meglepő, hogy egyáltalán használ egy antibiotikum” – magyar tudósok üzentek hadat a szuperbaktériumoknak

A „csendes pandémia”, avagy mekkora is a baj?

Röviden szólva: elég nagy. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2019-es figyelmeztetése szerint az antimikrobiális rezisztencia (AMR), amikor a mikrobák ellenállóvá válnak azokkal a gyógyszerekkel szemben, amelyekkel a betegeket kezelték, és a terápiáknak emiatt csökken vagy egyenesen megszűnik a hatékonysága, elhatalmasodó egészségügyi problémát, abból következően pedig gazdasági válságot eredményez. Számos betegség, fertőzés kezelhetetlenné válhat a jövőben, és ha a tudomány addig nem áll elő valami meggyőző megoldással, 2050-re a vezető halálokok egyike a bakteriális fertőzés lehet, és évi tízmillióra nőhet azoknak a száma, akik egy „sima” bakteriális fertőzésbe belehalhatnak.

Ebben az értelemben tényleg visszacsúszhat az emberiség oda, ahol körülbelül 100 évvel ezelőtt tartott, azaz a penicillin, az első antibiotikum feltalálása előtti időkbe.

Az Egészségügyi Világszervezet szerint az egyre ellenállóbb baktériumok miatt elsősorban légzőszervi, húgyúti, szexuális úton terjedő fertőzésekkel szemben lehetünk eszköztelenek; az életmentő orvosi beavatkozások pedig kockázatosabbá, az élelmiszerellátás veszélyesebbé válhat. Bár az antibiotikumok fokozódó hatástalansága a perifériás országokban jelent súlyosabb problémát, a Deutsche Welle tavalyi riportjában arról adott számot, hogy az Európai Unióban is jelentősen növekszik a bakteriális fertőzések és a fertőzésekre visszavezethető halálesetek száma. Ráadásul ez utóbbiak közel 40 százalékát olyan elnyűhetetlennek látszó kórokozók eredményezik, amelyek már a legújabb fejlesztésű antibiotikumokkal szemben is ellenállók.

Az AMR más természetű a Covid–19-világjárványhoz képest. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) lapunknak azt írta, meglehetősen kicsi az esélye annak, hogy egyetlen masszívan ellenálló baktérium pandémiát okozzon, de azért jó, ha tudjuk: az antimikrobiális rezisztenciát nem véletlenül szokás „csendes járványnak” (silent pandemic) nevezni. A jelenség ugyanis az egész világon nagyban terheli az egészségügyi ellátórendszert, és a problémát is valószínűleg csak globális szintű intézkedésekkel lehetne hatékonyan kezelni.

Már most sok multirezisztens baktérium ismert. A tuberkolózis (tbc) kórokozója rendkívül ellenállóvá mutálódott az évek során, emiatt a kezelése nagyon elhúzódik, 3-4 gyógyszert is kombinálni kell ahhoz, hogy hatásos legyen a vele szembeni fellépés. Többszörösen gyógyszerrezisztens az E.Coli baktérium is; de a súlyos kórházi fertőzéseket okozó Acinetobacter baumanii is egyre inkább kikezdhetetlennek látszik, ahogy a Staphylococcus aureus is, amit a sajtóban húsevő baktériumként szokás hívni, és nagyon súlyos bőrfertőzéseket, továbbá sok halálesetet okoz.