Október 14-én meghalt Philip Zimbardo, a világ egyik legelismertebb szociálpszichológusa, a Stanford Egyetem emeritus kutatója – írta csütörtök este közösségi oldalán a Hősök Tere Alapítvány.

Az olasz származású amerikai tudós nevéhez olyan ismert kutatások fűződnek, mint a stanfordi börtönkísérlet (amiért sokat támadták, miután a résztvevők annyira beleélték magukat az őrök és a rabok szerepébe, hogy veszélyeztették egymás lelki és testi épségét, és jóval később az is felmerült, hogy manipulált lehetett az egész, azonban ezt Zimbardo cáfolta), vagy a bámészkodó hatás vizsgálata. Eredményei máig meghatározóak a pszichológia, a szociálpszichológia történetében; munkásságával hozzájárult ahhoz, hogy jobban megértsük az emberi viselkedést, és azonosítsuk azokat a tényezőket, amelyek képesek az emberekből kihozni a jót és a rosszat egyaránt.

Ahogy a posztban is felidézik, az 1971-es stanfordi börtönkísérlet után Zimbardo fő kutatási területe az emberi agresszió maradt. A szituáció hatalmát vizsgálta, vagyis azt, hogyan és mennyire befolyásolja az emberek viselkedését az, ha sokan vannak egy adott helyzetben.

2003-ban az iraki háború kapcsán kezdte el vizsgálni, hogyan lehet az általában közönyös, hétköznapi emberekből a jobbik énjüket kihozni, hétköznapi hősökké válni, és hogy a mindennapi hősiesség hogyan tanulható és gyakorolható.

Magyarország különösen fontos szerepet játszott Zimbardo életében és munkásságában. 2014-ben Orosz Györgyivel és Halácsy Péterrel megalapította a Hősök Tere Kezdeményezést, mai nevén a Hősök Tere Alapítványt, amelynek célja, hogy tegyen a társadalmi közöny ellen, bátorítson, tudatosságot és tudást adjon ahhoz, hogy az emberek merjenek kiállni és tenni másokért a hétköznapokban.

Úgy vélte, hogy mindenkiben ott rejlik a hős, és hogy az empátia, a felelősségvállalás és a tudatos cselekvés képes pozitív változásokat elérni a világban.

2013 októbere és 2020 között az alapítvány miatt Zimbardo évente több alkalommal járt Magyarországon, és rendszeresen tartott előadásokat, workshopokat, beszélgetéseket, vendége volt különféle összejöveteleknek. A HVG-nek is többször nyilatkozott, ebben az interjúban például a a magyar néplélek megváltoztathatóságáról is beszélt:

Jelentős könyvei közé tartozik a Lucifer-hatás: Hogyan és miért válnak a jó emberek gonosszá? című, ami betekintést nyújt az emberi viselkedés sötétebb oldalába. A Pszichológia mindenkinek négy kötete a hétköznapi emberek számára is érthetővé teszi a psziché bonyolult működését, emellett alapműnek számít több ország pszichológiai oktatásában. A HVG Könyvek gondozásában megjelent Az idő-paradoxon: Hasznosítsd újra a tegnapot, élvezd a mát, és légy úrrá a holnapon! a különböző időperspektívák hatását vizsgálja a boldogság és a sikeresség megélésére, az Időperspektíva-módszer a gyakorlatban pedig arról szól, miként engedjük el a múltat, éljük meg a jelent és teremtsünk boldog jövőt.

Lapunk 2017-ben portrét készített vele, ezzel búcsúzunk tőle: