A Magyar Rádió rejtegeti, az OSA Archívum ingyen közzétette: 41 évnyi műsor lenyomata
A több mint félmillió gépelt oldalnyi szöveg az Arcanum sajtóadatbázisában is megjelent.
Az Európai Unióban átlagosan 136 milliárd euró, Magyarországon pedig nagyságrendileg 440 milliárd forint veszteség keletkezik évente a nem vagy nem megfelelően kezelt munkahelyi stressz miatt, amely a kieső munkanapok mintegy 50-60 százalékáért felelős. Eközben a munkavállalók is egyre jelentősebbnek érzik a problémát, és tízből négy dolgozó úgy véli, hogy a fokozott stresszel járó pszichoszociális kockázatokat az adott szervezeten belül nem képesek hatékonyan orvosolni.
Megoldásképpen összefogott három hazai cég, így jött létre a Health check nevű digitális megoldás, amely a munkavállalók mentális és fizikai állapotát átfogóan vizsgálja, hogy értékes visszajelzésekkel szolgáljon dolgozók és vállalatok számára egyaránt. Az alkalmazást a Budapest-központú startup, a CHEQ munkáltatói kommunikációs rendszerébe integrálták, szakmai partnere pedig a Pro Health Consulting Group és a munkahelyi pszichológiára specializálódott Minder.
A Health check anonim visszajelzéseken alapuló „hőtérképet” készít a szervezetről, így a cégvezetők és HR-szakemberek gyorsan felismerhetik, hol van szükség beavatkozásra. Az eredmények alapján újratervezhetők a munkahelyi folyamatok és a célzott egészségmegőrző programok is – áll a közleményben.
A hazai munkavállalók egyébként a túlzott munkaterhelés (43 százalék), a tisztelet és igazságosság hiánya (32 százalék), valamint a túl magas elvárások (26 százalék) miatt szenvednek leginkább, és 46 százalékuk úgy gondolja, hogy már olyan fizikális egészségügyi problémája is van, melyet az ebből fakadó stressz váltott ki. A Health check ezeket a tényezőket mind figyelembe veszi, és visszajelzést ad a dolgozónak saját pszichés állapotáról, támogatva ezzel a tudatos stresszkezelést és az önismereti fejlődést.
Mint írják, az alkalmazás azért is kulcsszereplővé válhat a jövő munkahelyein, mert a fiatalabb generációk egyre nagyobb szeletet hasítanak ki maguknak a munkaerőpiacon, az ő igényeik pedig merőben eltérnek az idősebb kollégáiktól, akik még csak most tanulják, hogy tarthatják karban egészségüket. A fiatalabb munkavállalók olyan vállalatokat keresnek, ahol a szakmai kihívások mellett hangsúlyos szerepet kap a munka–magánélet egyensúlya, a mentális és fizikai egészség támogatása, valamint a kreativitás és az innováció – vagyis sokkal magasabb elvárásokat támasztanak a munkahelyi jóllétük kapcsán, mint bármelyik korábbi generáció, de ha úgy érzik, odafigyelnek rájuk és visszajelzéseikre, azt meghálálják.
