Óraátállítás: idén a szokásosnál korábban kell visszatekerni a mutatókat

Időről időre felmerül, hogy el kellene törölni az óraátállítást, azonban uniós szinten sosem sikerül egyezségre jutni, így velünk marad telente a korai sötétedés.

  • HVG

Idén az elmúlt évek legkorábbi őszi óraátállítása vár ránk: október 26-ára virradó éjszaka kell majd visszatekerni a mutatókat – írja az nlc.hu, emlékeztetve, hogy ez az esemény tavaly október 27-ére, 2023-ban október 29-ére, 2022-ben pedig október 30-ára esett.

A nyári időszámítás március utolsó vasárnapján, míg a téli október utolsó vasárnapján kezdődik meg. Az óraátállítás körül ugyanakkor nem szűnő viták zajlanak: időről időre felmerül, hogy EU-szerte el kellene törölni, ám a tagállamok legutóbb sem tudtak megegyezni abban, hogy a nyárit vagy a télit tegyék állandóvá.

Az óraátállításnak alapvetően az a célja, hogy az életvitelünket a napsütéses órákhoz igazítsa, vagyis hogy maximalizálja a világosban töltött időt. Ellenzői azonban épp azzal érvelnek, hogy sokak bioritmusát felborítja, és a szervezetünknek akár hetekre is szüksége lehet az adaptációhoz. A kezdeti időszakokban gyakrabban fordulnak elő alvászavarok, koncentrációs problémák, egyes tanulmányok szerint pedig a szívrohamok és a közúti balesetek száma is növekszik ilyenkor.

Az óraátállítás biológiai hatásaival ebben a cikkünkben foglalkoztunk részletesen:

„A téli időszámítás sokkal inkább összhangban van a biológiai ritmusunkkal"

Az óraátállítás tanulságos példája annak, hogy mi történik, ha belenyúlunk az emberek alvásába társadalmi szinten – állítja Sophie Bostock alvásszakértő és alvásterapeuta, aki szeret eljátszani a gondolattal, hogy milyen hatással lenne az emberek együttélésére, ha ténylegesen kipihennék magukat. A Brain Baron a magát alvásevangélistának valló Sophie Bostockkal beszéltünk arról, hogy a technológia hogyan tesz keresztbe az alvásunknak, honnan tudjuk, hogy eleget aludtunk, és miért gondolja, hogy az egyes emberek alvása valójában kollektív erőfeszítés is.

Hozzászólások