Tragédia történt a napokban Tenerife partjainál: 15 ember megsérült és három életét vesztette, miután hullámok ragadták el szombaton, alig huszonnégy órával később pedig újabb embereket kellett kimenteni a vízből. Az érintettek jobbára az érvényben lévő figyelmeztetés ellenére mentek a víz közelébe, de előfordul olyan is, amikor egy gyanútlan turista vagy fürdőzők kerülnek bajba.
Mit tehetünk hasonló esetben, mire kell figyelni a strandolásnál, és mit csináljunk, ha akaratunk ellenére találjuk magunkat a vízben?
Vihardagály, behúzó áramlás
A hétvégi eseményekért felelős jelenséget a legtöbb újság a „tidal surge” kifejezéssel írta le, ennek a tudományos megnevezése a „storm surge”, magyarul vihardagály. Akkor jön létre, amikor az árapály jelenség erőteljes viharral találkozik, ilyenkor a heves szél vertikális áramlatot alakít ki a vízben, amit aztán nekitol a partnak.
Ilyen állapotok voltak a napokban Tenerifén:
https://www.youtube.com/watch?v=m9cp765GwQE
Ahogy egyre sekélyebbé válik a meder, a víz úgy kezd el emelkedni, a hatást pedig erősíti, ha a vihar közepén kialakuló alacsonyabb légnyomással találkozik, ami szívóhatást fejt ki, tovább emelve a vízszintet.
A gyakran trópusi ciklonokhoz köthető jelenség rendkívül veszélyes, a hurrikánok okozta halálesetek többségét ez okozza. Természetesen a partra csapó hullámok nemcsak emberekre, hanem az épített környezetre is veszélyt jelentenek, így gyakran az anyagi kár is jelentős. A hullámok mérete függ a vihar erejétől, haladásának sebességétől és attól is, hogy milyen szögben éri el a partot.
Különösen veszélyes a strandokon az úgynevezett „rip current”, magyarul behúzó áramlás, ami a parttól elsodorja a fürdőzőket, szörfösöket. Ezt a jelenséget nehéz a partról kiszúrni, leginkább a parton elhelyezett figyelmeztető táblákról vagy magasabb kilátópontról van esély észrevenni. Szörfösöknek, fürdőzőknek ezért azt javasolják, hogy mielőtt lemennének a partra, lehetőleg minél magasabbról egy negyed óráig figyeljék a vizet, a hullámok mintázatát, viselkedését.
Túlélni a hullámokat
Ha azonban már belekerültünk a csávába, van „recept” a behúzó áramlás túlélésére. Az első és legfontosabb, hogy ne próbáljunk meg ellene úszni, mert az áramlás még profi úszóknál is erősebb. Ilyenkor a megoldást az jelenti, ha hagyjuk magunkat sodródni, és a parttal párhuzamosan úszunk, amíg ki nem kerülünk az áramlásból, ezután már jó eséllyel ki tudunk jutni a partra.
A parton törő hullámok iszonyatos súllyal nyomják le az alájuk kerülő embert
AFP / mauritius images / Gerhard Wild
Ha valaki mást látunk ily módon bajba sodródni, semmi esetre sem próbáljunk meg utána menni, és élőlánccal sem érdemes próbálkozni, ezzel csak azt kockáztatjuk, hogy még több ember kerül szorult helyzetbe. Helyette azonnal riasszuk az illetékes hatóságokat, vízimentőket, és ha lehetőség van rá, akkor lebegő eszközzel (mentőmellénnyel, mentőövvel) segítsünk a bajbajutottakon, esetleg kötéllel próbáljuk meg kihúzni őket.
Ez a tanács minden esetben érvényes, mint az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) témában készült videósorozata kiemeli:
aki megfelelő tudás és képzettség hiányába siet valakinek a segítségére, gyakran maga is áldozattá válik.
A vihardagály esetén más a helyzet, a veszélyt ilyenkor főleg a hirtelen felcsapó hullámok jelentik, amelyek hirtelen és nagy erővel ragadnak el embereket. Hasonló körülmények esetén jellemzően érvénybe lép valamiféle riasztás – ahogy ez Tenerifén is történt –, sokan mégis a mólokra, kikötőkbe mennek, akár éppen a hullámokat nézni és fotózni.
Az AP videóriportjában megszólaló helyiek is arról beszéltek: noha mindenhol alaposan ki van táblázva, hogy vihar idején senki ne tartózkodjon a part közelében, ezt a turisták ignorálják, és előszeretettel készítenek szelfiket a parton – fogalmazott egyikük.
Szívinfarktus, kihűlés, fizikai sérülések
A vízibalesetek túlnyomó többsége emberi hibára, felkészületlenségre, a saját képességek túlbecsülésére vezethető vissza. Minden nyáron hallani olyan esetről, amikor úszni nem tudó emberek fulladnak vízbe (gyakran bányatavakban, ahol a víz hirtelen mélyül és még hideg is, növelve ezzel a szívroham, vagy zsibbadó végtagok miatti mozgásképtelenség kockázatát). Pár éve a Népszava cikke kiemelte, hogy a magyarországi vízimentéseknek csak a töredékére lenne szükség, ha a legalapvetőbb szabályokat betartanák az emberek. Ráadásul a hazai strandkörülmények össze sem hasonlíthatók egy óceánparti fürdőzéssel, pláne vihar idején.
A tenerifei áldozatok közül többen rosszkor voltak rossz helyen, a brit Sun cikke szerint tíz ember egy sziklákhoz vezető fa platformon tartózkodott, amikor a hullám mindannyiukat berántotta, közülük egy 59 éves holland nőnek hirtelen megállt a szíve. Egy másik haláleset azután történt, hogy egy férfi horgászat közben esett a vízbe és az áramlat ereje miatt nem tudott a partra jutni. Mentőhelikopterrel emelték ki, azonban ekkora már késő volt. A harmadik haláleset körülményeiről nincsenek információk, egy férfinak már csak a holttestét mosta partra a víz egy másik strand közelében.
A strandokon gyakran zászlók, táblák is felhívják a figyelmet a különböző veszélyekre
AFP / DPA / Bodo Marks
Santa Cruz egyik strandján hat francia turista azután került veszélybe, hogy az érvényben lévő riasztás ellenére túl közel mentek a vízhez, és berántották őket a hullámok. Végül mások segítségével, de ki tudtak jutni a partra. Három embert pedig másnap húztak ki a viharos vízből, kettőjüket, egy 86 és egy 61 éves nőt kihűlés miatt szállítottak kórházba.
A kihűlés ilyen esetekben nagy veszélyt jelent, pár éve egy brit testvérpárt szörfözés közben sodort el a parttól egy áramlat, ők a túlélésüket a szakemberek szerint a neoprén ruhájuknak (és a lélekjelenlétüknek) köszönhették. Ugyancsak jelentős a szívinfarktus kockázata, illetve a fizikai sérüléseké, különösen a sziklás partszakaszokon. A tenerifei eset sérültjei közül is többeket súlyos láb-, kéz- és csipősérülésekkel szállítottak kórházba.
A hullámok nyugodt időben is veszélyesek
A tenger, pláne az óceán még napos, nyugodt időben is veszélyes lehet, a hullámok gyakran akár a parttól több száz kilométerre tomboló viharok következtében is kialakulhatnak. A NOAA oktatóvideó-sorozatában kiemelik, hogy a víznek óriási ereje van, kisebb gyerekekben akár egy felnőtteknek derékig érő hullám is kárt tehet.
Az egyik legveszélyesebb szituáció, amikor a hullám a parton „törik”, azaz fordul át és csapódik le. Ilyenkor, a lezúduló víz útjába kerülők fejére, gerincére, hátára egy autó súlya nehezedhet, nekinyomva őket jobb esetben homoknak, rosszabb esetben sziklának.
A viharos időjárásban a mólókra, kikötőkre is kicsapnak a hullámok
AFP / Desiree Martin
A strandolókat arra figyelmeztetik, hogy derékig érő vízben az érkező hullámokat oldalra fordulva fogadják, mélyebb részeken pedig alábukva, fejüket lehajtva ujjaikat a homokba fúrva várják meg, amíg áthalad a hullám a fejük felett. A vízből kifele pedig azt tanácsolják: sose fordítsunk teljesen hátat az érkező hullámoknak.
Viharos időben – mint a tenerifei eset is mutatja –, az óceánpart is veszélyes lehet, mert egy-egy nagyobb hullám elragadhatja az embert. A NOAA egyik videójában arra is figyelmeztetnek, hogy aki a hideg vízbe kerül, akár percek alatt, jóval a hipotermia beállása előtt lebénulhat.
A víz gyakran olyan hatalmas törmelékeket, farönköket is képes megemelni, melyek egyébkén mozdíthatatlannak tűnnek. A hivatal tanácsa azok számára, akiket egy ilyen farönk ejt csapdába, hogy próbáljanak meg nyugodtnak maradni, majd a visszafele húzódó hullám momentumát kihasználva lökjék el maguktól a rönköt és ússzanak a másik irányba. Persze, mindez csak leírva hangzik egyszerűnek.
Azoknak pedig, akik akaratuk ellenére kerülnek a vízbe, azt tanácsolják:
ahelyett, hogy megpróbálnának ellenállni a hullámok erejének, a hátukon lebegve várják meg, amíg esetleg kedvezőbbre fordul a helyzetük, vagy megérkezik a segítség.
Persze ha a mólóról ragadt el egy óriáshullám és éppen a sziklák felé dobál, a lebegős módszer sem tűnik éppen életbiztosításnak, így a legjobban akkor járunk, ha komolyan vesszük a figyelmeztetéseket és tiszteletben tartjuk az óceán erejét, akármennyire csábító is közelről tanulmányozni.
Nyitókép: AFP / Desiree Martin
