„Ügynökakták. Ugye, most, ez a sláger” – vezette fel egy nagy sóhaj kíséretében Bayer Zsolt a vasárnapi sajtóklub utolsó témáját, amit a 444 szemlézett. Az ügynökakták nyilvánosságra hozása már a rendszerváltás óta téma, a lap kiemeli, hogy a Fidesz képviselői legalább 30 alkalommal utasítottak el erre irányuló kezdeményezést.
Bayer szerint eddig senki nem nyitotta meg az aktákat, és nyilván vannak érvek pró és kontra, de főként az utóbbiakra koncentrál. A műsorvezető felidézte, hogy a rendszerváltás előtt készült titokban egy film, ami szerint már 1988-89-ben elkezdték manipulálni, ledarálni, eltüntetni a nyilvántartásokat, ráadásul az aktákban szereplők jelentős része halott, így szerinte már csak „a mit sem sejtő unokák vagy gyerekek fognak majd hülyén nézni” – ha nyilvánosságra hozzák őket.
Bayer azt is felvetette, hogy mi lesz, ha esetleg tiszás emberek családtagjairól kerül elő valami, majd név említése nélkül, de elég egyértelműen utalt Magyar Péter nagyapjára, akiről el tudja képzelni, hogy „mondjuk az a bírósági fogalmazó, aki '56 novembere után hirtelen ki lett nevezve főbírónak, az valamiért lett kinevezve, nem? Nem állítok semmit, csak ismervén a kor mechanizmusát, hát azért nem elképzelhetetlen, hogy ezért cserébe kellett valamit csinálni, nem?”
Erőss Pál – akit a propaganda a kampány alatt előszeretettel vérbírózott – történetére Magyar már tavaly decemberben reagált folyamatos támadások miatt. Akkori posztjában arról ír, hogy Erőss 1956-ban sok száz embernek segített ingyen, 2010-ben Orbán Viktor kitüntette a Magyar Köztársaság középkeresztjével, és úgy nevezik vérbírónak, hogy sosem volt büntetőbíró, 1989-ig nyugati útleve sem volt. „Igaz, hogy sok fideszes politikussal szemben sem ügynök, sem párttag nem volt soha” – írta akkor Magyar.
Bayer felvetésére, hogy az ilyen ügyekkel vajon mi lesz, Huth Gergely a Pesti Srácok főszerkesztője azt válaszolta, hogy ügyesen el lesznek tüntetve. Pedig szerinte annak lenne értelme, ha úgy hoznák nyilvánosságra az aktákat, hogy hozzárakják a munkaterveket, hogy „azt a szerencsétlen kis nyomorult ügynököt ki és miért utasította. És az, hogy most hol van, és annak a gyereke melyik Tisza Szigetet alapította meg, érted, ez így teljes.”
Majd hozzáfűzte, hogy „de majd mi segítünk róla, hogy így is legyen, de egyébként meg bocsánat, hozzák csak nyilvánosságra, mert baromira unom, hogy az összes momentumostól kezdve minden kreténnek ez a nünükéje”.
Huth arról is beszélt, hogy újságírók, egyetemisták, történészek eddig is hozzáfértek az aktákhoz, mivel kutatni lehet őket, csak a nyilvánosságra hozatal előtt előtt ki kell takarni a neveket, kivétel, ha valaki közszereplő.
Bayer és Gajdics Ottó is azon az állásponton volt, hogy először a felelősöket kell nyilvánosságra hozni, aztán az egyszerű emberek nevét, akik bármit is jelentettek. „Ha majd a rendszer működtetőit, haszonélvezőit, rohadt szemét ügynökeit megneveztétek, utána lehet a szerencsétlen, megzsarolt, ilyen-olyan módon berángatott szerencsétlen hétköznapi emberekről bármit nyilvánosságra hozni. De ez szerintem sosem merül ez soha nem merül fel ezekben a Ruff Bálint félékben” – fogalmazott Gajdics. Bayer pedig azt mondta, úgy kellett volna, hogy mielőtt az ügynökök neve nyilvánosságra kerül, azelőtt kellett volna nyilvánosságra hozni az összes szt-tiszt nevét, meg azokét, akik megzsarolták valamivel a szerencsétleneket, mivel szerinte többségük csak megzsarolt, szerencsétlen ember volt.
A negyedik résztvevő, Néző László – miután arról beszélt, hogy a rendszerváltás forradalmi hevében ő is a nyilvánosságra hozás mellett volt – arról beszélt, a legtöbb akta hiányos. Szerinte hozzák nyilvánosságra az egészet, de akkor „olyan katyvasz lesz belőle, mert mindenki azt fogja mondani, hogy ezt kitörölték, azt kitörölték, aztán majd nézzük, hogy hoppá, hát ennek a nagyapja, az apja az ügynök volt, akkor most az hogy”.
Huth még hozzátette, hogy a rendszerváltás utáni évtizedekben csak a maszatolás ment, és az Orbán-kormány tette lehetővé, hogy ma már tudjuk, hogy nagyjából kik a megrendelők, hogyan működött a rendszer, és ez nagyrészt Schmidt Máriának, Máté Áronnak, illetve a Nemzeti Emlékezet Bizottságának köszönhető.
A 444 emlékeztet rá, hogy az akták csak azok számára hozzáférhetők, akik érintettek, vagy kutatók, a hétköznapi emberek csak akkor kérhetnek ki bármit is, ha az érintett szereplő közszereplőnek vallja magát, vagy bíróság ezt mondja ki róla.
Az ügynökakták témája azért került elő újfent, mert Magyar Péter 2025. október 23-án azt ígérte, hogy ha a Tisza Párt megnyeri a választásokat, akkor az új kormány egyik első dolga az lesz, hogy megnyitják az ügynökaktákat. A napokban pedig Ruff Bálint, aki vállalta, hogy ő lesz Miniszterelnökséget vezető miniszter, megerősítette, nyilvánosságra kívánja hozni a titkosszolgálatok évtizedek óta titkosított iratállományát.
https://hvg.hu/360/201711__allambiztonsag__ugynokok__6os_karton__a_megismerhetoseg_hatara
A sajtóklub adása itt nézhető vissza, az ügynökakták témája 26 perc 40 másodperc után következik.
Nyitókép: YouTube / SajtóKlub HírTV
