Munkaszüneti nappá nyilvánította december 24-ét az országgyűlés.
Az indoklás szerint ez a nap a magyar társadalomban a karácsonyi ünnepkör szerves része: a családok együttlétének, az ünnepi készülődésnek és a közösségi, vallási hagyományok megélésének kiemelt napja. A munkaszüneti nappá nyilvánítás emellett kiszámítható, évről évre azonos jogi helyzetet teremt, és nem teszi szükségessé, hogy december 24. pihenőnapként kiadása minden évben a munkaszüneti napok körüli munkarend átrendezésétől függjön.
Magyar Péter miniszterelnök a közösségi oldalán emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években a Fidesz–KDNP 15-ször szavazta le december 24. munkaszüneti nappá nyilvánítását.
Ahogy megírtuk, nagyon kevés negatív hatással járhat december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítása: a gazdaságban lehet némi kiesés, de nem drámai mértékű. Már csak azért sem, mert sok bolt már eddig is egymással versengve jelentette be a december 24-i zárvatartást, és rengeteg más munkahelyen eddig sem kellett szenteste napján dolgozni.
Annyira kevés negatív hatással járhat december 24-e munkaszüneti nappá nyilvánítása, hogy inkább az az érthetetlen, eddig miért nem tette ezt meg egyik kormányunk sem. Bemutatjuk, milyen számítások készültek a munkaszüneti napok, az ünnepek és a ledolgozós szombatok gazdasági hatásairól.