Magyarországra is üzent a német kancellár: aki az EU egységét megtörné, elbukik
Bukni fog, aki a külpolitika blokkolásával fenyegetve próbálja meg aláásni az uniós értékeket vagy Ukrajna támogatását – mondta a német parlamentben Olaf Scholz.
Bukni fog, aki a külpolitika blokkolásával fenyegetve próbálja meg aláásni az uniós értékeket vagy Ukrajna támogatását – mondta a német parlamentben Olaf Scholz.
A korrupcióval gyanúsított Eva Kaili irodáját leplombálták Strasbourgban.
Azonnali ötszázmilliárd forintért és az uniós pénzekhez való elvi hozzáférésért az Orbán-kormány beleegyezett az ország megbüntetésébe, valamint feladta vétófenyegetését a minimáladóval és Ukrajna megsegítésével szemben. Az „önbefagyasztás” a kormány elszigeteltségét mutatja Európában, gazdaságilag viszont levegőhöz jutottak Orbánék.
Az okosotthonok tulajdonosai számára befektetést is jelenthet az, ha a rendszer által megspórolt energiával kereskednek.
A nyugdíjas szervezeteket meglepte a 15 százalékos nyugdíjemelés bejelentése, mert mindenki arra számított, hogy a kormány azzal megvárja előbb a Magyar Nemzeti Bank inflációs jelentését.
Ellátási gondok, bezáró üzletek, felháborodás van jelenleg Schoberték körül.
Logikusat lép a kormány, amilyen árakat most megállapítanak, azokat kitolja egészen a fűtési szezon végéig.
A jelentős részben elvesztegetett 2010-es évek után a jelenlegi válságokat a Fidesz nem kezeli szisztematikusan. Az egyedi intézkedések gyakran több kárt okoznak, mint hasznot, elnyújtják, elmélyítik a problémákat, sőt újakat generálnak. Reális lehetőség, hogy a magyar gazdaság lefelé tartó spirálokba kerül.
Négyből két árstop már elesett, szóval nem igaz, hogy „működnek”. Nem igaz, hogy a kormány a termékhiányhoz köti az árstopok kivezetését, hiszen termékhiányok vannak. Nem igaz, hogy az árstopok mérséklik az inflációt, ellenkezőleg, növelik azt. Nem igaz, hogy a kormány mindent megtesz az árstopok fenntarthatóságáért – hiszen az árstopok önmegsemmisítő intézkedések.
Az ársapkás termékekből több fogyott idén 2021 ugyanezen időszakához képest. A kormány szerint az ársapkák működnek, így kitolta azokat négy hónappal.
Egyezségre jutottak a munkáltatói érdekképviseletek a szakszervezetekkel.
Annak már nagy hagyományai vannak, hogy a kormány egy éjszakai Magyar Közlönyben ad ki nagy jelentőségű rendeleteket, de most egész új szintre lépünk: azt várja mindenki, aki ma Magyarországon a gazdasággal foglalkozik, vajon mikor jelenik meg a Közlöny, amelyben majd közzéteszik a 2023-as költségvetést. Ugyan a büdzsét még júliusban megszavazta a parlament, már akkor is lehetett látni, hogy a tervezet számai csak akkor lesznek tarthatók, ha a legoptimistább forgatókönyv jön be itthon és a világ más részein is, optimizmusra pedig, ahogy akkor, azóta sincs sokkal több ok.
A magas infláció letörésére a jegybankok folyamatosan emelik az alapkamatot, ez azonban azzal a kockázattal jár, hogy a világgazdaság teljesen kihűl.
A kormány azért hajt végre 15 százalékos nyugdíjemelést januárban, mert legalább ekkora éves átlagos inflációra számít. Ez jó eséllyel az egész unió legmagasabb inflációja lesz.
Mindössze 5 megye marad az országban, ahol a mostani emelés után nem éri el a 200 ezer forintot az átlagos öregségi nyugdíj.
Fél évre, 2023. június 30-ig rögzíti a kormány 4,99 százalékon a Diákhitel kamatát – derül ki egy friss kormányrendelet-tervezetből. Ha a kamatstopot nem hosszabbítják meg, akkor a kamat jövő júliustól akár 10 százalék feletti értékre is nőhet, miközben idén júliusig csak 1,99 százalék volt.
A kormány úgy látja, hogy már nem indokolt fenntartani az intézkedést.
Közben megjelent a közlönyben is a rendelet.
Hétfőn este megszületett a régóta várt kompromisszum a magyar uniós források ügyében, erről Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter tájékoztatta a sajtót.
Ugyan sok részlet még várat magára, de már az EU és a magyar kormány közötti megegyezés első híreit is díjazták a piacok.