A következő amerikai elnök már a hivatalba lépése előtt elárulja, miként akarja felforgatni a világot. Nyomást fejti ki, hogy behódoljanak neki, kényszerít, nagyzási mániába esik. Ez az ember veszélyesebb, mint idáig bármikor – mutat rá Stefan Kornelius, a politikai rovat vezetője.
Ha a Szabadságpárt uralomra kerül, akkor Bécs, Pozsony, Budapest, és ha Babis győz az idén, akkor minden bizonnyal Prága is Moszkvával rokonszenvez majd, írja a Politico. Divatba jött a szélsőjobb, írja ugyancsak az ausztriai helyzetet értékelve a Die Presse. Mindenütt szorul vissza a politikai közép, ezt a Die Zeit publicistája jegyzi meg. Az Economistban véleménycikket közlő finn külügyminiszter szerint Ukrajnában az idő nem Oroszországnak dolgozik, a szankciókat pedig fokozni kell. Soros György életrajzírója virtigli antiszemitizmusnak minősíti, ahogyan Elon Musk Soros nemrég kapott kitüntetését kommentálta. A Financial Times szerint Musk az európai demokráciát veszélyezteti. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Orbán stabil, Fico adott, Kickl közel került a hatalomhoz, Babis visszatérhet. A közép-európai szélsőjobb már arról tanácskozik, miként tudja maximálisan kihasználni befolyását.
A Der Standard, a Süddeutsche Zeitung és a Bloomberg is foglalkozik azzal, mi a dolgok állása Ausztriában. Utóbbi szerint Herbert Kickl a második világháború óta egyszerre a leginkább csodált és a leggyűlöltebb osztrák politikus. Anne Applebaum azt kéri, hogy akik most az ukrajnai békéről papolnak, árulják el, hogy miként képzelik a világot utána. A Financial Times szerint Elon Muskot senki választotta meg, mégis úgy lép fel, mintha társelnök volna Trump mellett. A Süddeutsche azt írja, kockázatos, hogy az olasz kormány Muskra akarja bízni kényes kommunikációs hálózatok és biztonsági rendszerek kiépítését. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Számos nemzetközi lap ír arról, hogy az USA szankciós listára tette Rogán Antalt. A Financial Times és a Guardian foglalkozik Rogánnak a rendszer működésében játszott kulcsszerepével. Utóbbi aláhúzza, a szankciós listáról lekerülni nehéz lesz, még akkor is, ha hamarosan Donald Trump érkezik a Fehér Házba.
Minél inkább elszigetelődik Magyarország, Kína és Oroszország annál inkább ki tudja használni a gyengeségét – írja Slawomir Sierakowski.
A hírügynökség gazdasági szemleírója arra számít, hogy megfordul a szokásos tendencia és Európa tavasszal és nyáron aggódhat a gáz miatt, jóllehet akkor a fogyasztás a téli színvonal töredékére esik vissza.
Továbbra is központi téma Ausztria a nemzetközi sajtóban: a Financial Timestól a Süddeutsche Zeitungig többen is foglalkoznak azzal, hogy szélsőjobboldali kancellárja lehet az országnak. Európa védelme szempontjából alapvető, hogy Németország újra felfegyverkezzen, írja Gideon Rachman külpolitikai elemző. Kockázatot jelent, ha Meloni lesz Washington európai “összekötője”, írja a Boomberg. William Hague, egykori brit külügyminiszter szerint az Egyesült Államok ma erősebb, mint valaha. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A vezércikk szerint a következő néhány hét eldönti, fennmaradhat-e a független ukrán állam nagyjából az agresszió előtti határok között, kaphatnak-e lakói biztonsági garanciákat, vagy pedig Putyin netán elnyeri jutalmát a hódításért és csak felbátorodik.
Trump kormányoz, Putyin támad, az AfD a második legnagyobb német párt, sok országban erősödnek az illiberális mozgalmak: döntő lesz az idei év – jósolja Jochen Buchsteiner, a konzervatív újság berlini tudósítója.
A távozó amerikai elnök a Washington Postban arról biztosít mindenkit, hogy ma, amikor a Kongresszus megerősíti a szabad és tisztességes választás eredményét, nem kell lázadástól tartani, mint az 2021-ben történt. Vagyis a hatalomátadás ezúttal békés lesz, a rendőrség vigyáz a demokrácia citadellájára.
A soros elnökséget Magyarországtól átvevő Lengyelország előtt álló kihívások, Vlagyimir Putyin orosz elnök állítólagos mesterstratégiája, Ukrajna jövője Trump hivatalba lépése után, Ursula von der Leyen bizottsági elnök és az olasz posztfasiszta Giorgia Meloni mint „Európa-csapat”, az osztrák kormányválság kilátásai – egyebek közt ezekkel a témákkal foglalkoznak a világlapok. Nemzetközi lapszemle.
A birkózás a következő amerikai kormányzattal próbára teszi Varsót, amely Budapestet váltja az EU soros elnökségében.
Ausztriában súlyos politikai válság jön – ami Putyinnak jöhet jól.
A brit professzor szerint az EU egyre kevésbé tűri az autokratákat.
A magyar gazdaság szorult helyzetben van, a lakosság szenved az inflációtól, és a miniszterelnök épp most lemondott arról, hogy országa kapjon egymilliárd eurót az Európai Uniótól. Válaszul az ellenzék új választásokat követel, továbbá fontos szövetségesek fordíthatnak hátat az országnak. Így összegzi a helyzetet Philipp Fritz, aki Varsóból tudósít Közép- és Kelet-Európáról.
Képes lesz-e Donald Tusk erőteljesebbé és hitelesebb tenni az EU-t, kérdezi a Neue Zürcher Zeitung. Az Independent szerint Ukrajna helyesen járt el, amikor lezárta a vezetéket az orosz gáz előtt. Ha a Nyugat le akarja rövidíteni a háborút, érvényt kell szereznie az olajszankcióknak, írja a Bloomberg. A hírügynökség egy másik cikkének szerzője Kína és az Egyesült Államok együttműködésének szükségességéről, a Guardian a régi keletű orosz-kínai barátság új veszélyeiről ír. A brit lap a francia elnök hét évét is elemzi, szerinte Macron példája azt mutatja, mi történik akkor, ha a libereralizmust megfosztják az erkölcseitől és az értékeitől. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A magyar vezetés szerint a ki nem fizetett egymilliárd euró mögött a „baloldali brüsszeli bürokrácia” van, mert az nem kedveli a Orbán-kabinetet. Bóka János Európa-miniszter pár napja azt bizonygatta, hogy a magyar fél minden feltételnek eleget tett a pénz kifizetéséhez, írja a német lap.
A megválasztott elnök éppen most bontja le azt a rendszert, amely biztonságot nyújt az országnak, és ennek minden amerikai meg fogja inni a levét – mutat rá Stephen Hanson, a Virginiai Állami Egyetem, illetve Jeffrey Kopfstein, a Kaliforniai Egyetem professzora.
Arról, hogy Ukrajnán keresztül nem érkezik már orosz gáz Európába, a The New York Times mellett a The Independent, a The Daily Telegraph és a The Times is beszámolt. Magyarország számára elszállt 1 milliárd eurónyi uniós támogatás, írja a Die Welt. Az ukrajnai béke Putyin végét jelentené, jelenti ki a Süddeutsche szerzője. A Nyugatnak hibrid ellentámadással kellene reagálnia az orosz hibrid hadviselésre, írja Max Boot a The Washington Postban. A közelgő Trump-elnökség elébe tekint a Financial Times.
