Nemzetközi lapszemle: Európa rettenetes événél csak még rosszabb jön
Szélsőjobboldali szimpatizáns a magdeburgi merénylet mögött, az oroszok a választások mögött. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Szélsőjobboldali szimpatizáns a magdeburgi merénylet mögött, az oroszok a választások mögött. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Első kampánya során Trump közölte: szereti azokat, akik nem tanultak. És az embereivel együtt most szakmányban kívánja növelni a számukat – figyelmeztet a Bloomberg.
Hatvan országban tartottak idén választást a világban, ám ezek több mint a felében ez távolról sem volt a demokrácia ünnepe. Erről beszélt a Le Monde-nak Staffan Ingemar Lindberg, a V-Dem vezetője.
Az Unió oly mértékben lépéskényszerbe hozta saját magát a bővítés ügyében, hogy már nincs bátorsága olyan jelöltországokat bírálni, amelyek pedig nem demokratikusak, viszont korruptak – írja Oliver Grimm Brüsszelből.
Orbán Viktor eszközként használja az ukrajnai magyar kisebbséget, jelenti ki a Kurier kárpátaljai beszámolója. Járhat-e jelentős következményekkel az orosz vegyvédelmi erők parancsnokának meggyilkolása, teszi fel a kérdést Max Boot a Washington Postban. A brit hadsereg egyik nyugalmazott ezredese arra figyelmeztet a Daily Telegraphban, hogy megbukhat az iráni rendszer, ám azzal a térség csöbörből vödörbe jutna. Ukrajna segített megbuktatni a szír rendszert, mert lekötötte az orosz erőket, írja a Wall Street Journalban az ukrán elnöki hivatal vezetője. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Nevezhetjük árnyék-, vagy hibridháborúnak, minden az összecsapás lehetőségére mutat, Európának pedig fejlesztenie kell a védelmi képességeit, írja a Bloomberg.
Biztonságot kell nyújtani a Kaukázusnak Oroszországgal szemben, írja az Economist. „Mini-München” lehet az ukrajnai béketárgyalásból, jelenti ki a Politicóban Mujtaba Rahman, az Eurázsia Csoport nevű washingtoni kockázatelemző európai igazgatója. Észak-Korea ukrajnai háborús részvétele olyan ár, amelyet az ország Moszkva barátságáért fizet, írja a The Guardian. A Financial Times igazságot követel az Aszad-féle bűncselekményeinek áldozatainak. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Ilyen a populizmus építészete: olyan, mintha utánzat, mozidíszlet lenne az egész. Egyebek mellett ezt állítja a brit lap cikke, amely részletesen ismerteti, mi történik a Budai Vár épületeivel.
Orbán adott, Trump visszatér, válságban a német és a kanadai kormány, több helyütt jönnek föl az autokraták. De a pohár félig teli, ahogy a dél-koreai példa is mutatja, és nem ők az egyetlenek a világban, akik kiálltak a demokrácia mellett.
A szlovák elnök és kormányfő már jó ideje nem eszik egymás tenyeréből, de újabban már nyilvánosan kritizálják egymást, és ez visszahat a demokráciára. Így vélekedik Ketrin Jochecová, a portál munkatársa, aki tavaly, a soros cseh uniós elnökség alatt még a prágai belügyi tárca szóvivője, egyben a Global Policy Research Group munkatársa volt.
Az Európai Számvevőszék arra jutott, hogy a Bizottság nem lép fel kellő határozottsággal, amikor valamelyik kormány jogot sért. Az EU ne riadjon vissza, bármekkora feladatokkal is néz szembe, írja a Financial Times. Kenneth Rogoff, a Valutaalap egykori fő közgazdásza szerint Európa csakis szerkezeti reformok segítségével tud kikeveredni a gazdasági válságból. A moszkvai merénylet következményeiről ír az Independent és a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A Guardian szerzője szerint az, ami Szíriában történt, nem azt jelenti, hogy véget ért Oroszország szerepe a Közel-Keleten. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Yoram Hazony izraeli-amerikai filozófus szerint a nemzetállamoké a jövő. Tanainak lelkes követője Trump alelnöke is.
Elaine McCusker, aki jelenleg a konzervatív American Enterprise Institute vezető munkatársa, kollégáival együtt kiszámolta, hogy a következő öt évben mennyibe kerülne az Egyesült Államoknak, ha Ukrajna háborús vereséget szenvedne.
Ha tökéletes társ nincs is, az egymásra figyelés és a bizalom kialakítható és gyakorolható, persze csak ha elég bátrak vagyunk hozzá. A legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban egyebek mellett annak eredtünk a nyomába, hogy kit választunk, és miért, illetve lelki társ lehet-e egy férfi, és létezik-e szexuális összeillés. És vajon valóban szükségünk van lelki társra, vagy megadhatjuk ezt a fajta teljességet önmagunknak is.
Marine Le Pen lesben áll, írja a The Guardian. A februári választáson Olaf Scholz szociáldemokratái vereségre számíthatnak, jelenti ki az Economist. A Neue Zürcher Zeitung szerint Donald Trump akkor tud véget vetni a háborúnak, ha szavatolja Ukrajna tényleges függetlenségét. Európa annak ellenére a szundi üzemmódot kapcsolja be, hogy tudva tudja, Putyin hibrid háborút folytat. Netanjahu és Erdogan azon vetélkedik, melyikük legyen a Közel-Kelet erős embere, írja Gideon Rachman a Financial Timesban. Válogatás a világlapok cikkeiből.
A hatalomátvétel óta adott első nyilatkozatában Abu Mohamed al-Dzsolani igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy Szíriát nem fogják ugródeszkának használni Izrael vagy bármely más ország megtámadására. Ám egyben sürgette, hogy a zsidó állam vessen véget a légitámadásoknak, és ürítse ki azokat az ütközőzónákat, amelyeket a múlt héten, az Aszad-rezsim bukása után foglalt el – számol be a Times.
A Der Standardban nyilatkozó Nobel-díjas közgazdász többek közt az amerikai-kínai viszonyról, Kína gazdasági-technológiai-politikai pozíciójáról és a globális konfliktusok lehetőségéről beszél.
Az Egyesült Államok nem válik autokráciává a következő négy évben, ám lehet belőle egy illiberális szuperhatalom, írja a Bloomberg. A Guardian sürgeti, hogy a Nyugat nyújtson baráti kezet Szíriának. Erdogan lehet a nagy szíriai felfordulás nyertese, jelenti ki a Times. A Die Presse szerint, ha a radikális iszlamista HTS nem osztja meg a hatalmat, akkor ismét polgárháborús állapotok alakulhatnak ki Szíriában. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az olasz miniszterelnök profilját rajzolta meg cikkében a patinás brit lap. Egy diktatúra összeomolhat rövid idő alatt, ezt bizonyítja a szíriai helyzet is, írja a Der Standard. A régi világrend kifordult a sarkából, állapítja meg a Neue Zürcher Zeitung. Mivel az iráni légvédelem padlón van, a volt izraeli védelmi miniszter szerint országának és az USA-nak most kell cselekednie. A NATO európai erőinek főparancsnoka pedig azt állítja, csapást kell mérni a húszikra, mert azok iráni célok szolgálatában megbénítják a kereskedelmi forgalmat a Hormuzi-szorosban. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Walt a Die Pressének adott interjújában a Trump beiktatása után várható Európa-Egyesült Államok-kapcsolat mellett többek közt a jelenlegi világrend széteséséről, Putyin alkuképességéről, és az amerikai-kínai konfliktusról beszélt.