Schilling Árpád: Mélyebbre kell ásni, hogy megértsük, miért választ egy ország egy ízléstelen idiótát
Az osztrák kormányalakítás, a gázai tűzszünet és az amerikai hatalomváltás a világlapok fókuszában. Válogatásunk.
Az osztrák kormányalakítás, a gázai tűzszünet és az amerikai hatalomváltás a világlapok fókuszában. Válogatásunk.
Donald Trump elnökségének kilátásait elemzi a Die Presse című osztrák lapban a neves bolgár politológus.
Akad olyan elemző, aki szerint Putyin nem számít arra, hogy Trumppal könnyebb lenne a viszonya, mint a demokrata vezetéssel volt. Ezt pedig – az elemző szerint – ki kell használnia az Egyesült Államok új vezetésének is.
A budapesti amerikai nagykövet az elejétől fogva az első számú közellenség volt a hatalomközeli sajtó és felelős kormányzati tényezők számára – most maró gúnnyal nyugtázták elutazását. Két és fél évig volt a posztján, ezalatt Orbán Viktor folyamatosan támadta a személyét, tartósan kinyilvánította utálatát vele szemben – foglalja össze az eltelt időszakot Bécsből Jean-Baptiste Chastand, a francia lap közép-európai tudósítója.
Győzedelmesen vonulnak a populisták, úgy tűnik, hogy a nyomulásukat nem lehet megállítani. A német államfőnek nyilvánosan ki kell állnia a gyűlölet és az uszítás ellen, akkor is, ha ez beavatkozás a közelgő választásokba. Trump imádja, hogy Mar-a-Lago királya lehet, de hamarosan lefokozzák az Egyesült Államok elnökévé. Igencsak időszerű a tűzszüneti megállapodás Izrael és a Hamász között, de nagyon törékeny lehet.
Most először akadt komoly ellenfele a Fidesznek, akiről bumerángként pattan vissza a rezsim – erről ír David Bear.
Csőstül jönnek a bajok, kérdés, képes lesz-e megoldást találni rájuk a Fidesz.
Az egykori dunai monarchia utódállamaiban a kulturális tisztogatás csak előjátéka egy nagyobb pusztításnak – fejti ki Michal Hvorecky a Frankfurter Allgemeine Zeitungban megjelent vendégcikkében.
Az FPÖ és az európai politika viszonya, Donald Trump hatalomra kerülése és az AfD világképe a világsajtó fókuszában. Válogatásunk.
Trump alatt alva járva támolyoghat az autokráciába az USA. De meg is lehet ezt előzni.
Antony Blinken és Lloyd Austin NYT-ban közzétett vendégkommentárja szerint Oroszország háborúja nem érte el a célját, Putyin rendszere meggyengült. Ami Ausztriában történik, az iskolapéldája annak, milyen könnyen leomlik a politikai közép, írja a Die Zeit két szerzője. Európa évtizedek óta nem volt ennyire sebezhető, állapítja meg az Economist. Stefan Lehne politikai elemző szerint korunk egyik legfenyegetőbb jelensége, hogy éppen a legnagyobb hatalmak adják fel a viták békés rendezésének és a határok sérthetetlenségének alapelvét. A Donald Trump körül csoportosuló techmilliárdosok új oligarchák, külön ideológiával, írja a Süddeutsche szerzője. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Der Standard újságírója nem túl optimista.
A német konzervatív lap varsói tudósítója azt tapasztalja, a lengyel kormányfő igencsak aggódik Európa biztonsága láttán, és hogy emiatt a politikus igen keményen bírálja a többi partnert. Donald Tusk lengyel miniszterelnök semmi kétséget nem hagy afelől, hogy úgy érzékeli: fordulóponthoz érkezett a kontinens.
Az EU készülhet arra, hogy, miután elnökké választották Zoran Milanovicot, hamarosan Zágrábban is megkezdődik a támadás a liberális demokrácia alapjai ellen. A lap egy másik cikke felteszi a kérdést: Ausztriának miért esik nehezére felismerni azt a veszélyt, amit Herbert Kickl kancellársága jelentene. Trump és Putyin közti párhuzamokat pedzeget a Bloomberg szerzője. A hírügynökség egy másik szerzőjének Elon Muskról jut eszébe, hogy mostanság “a szupergazdagok alászállnak a vállalatbirodalmuk jelentette elefántcsonttoronyból és próbálnak kormányzati hatalomhoz jutni”. Gideon Rachman félőnek tartja, hogy Trump latorállamot csinált az USA-ból. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatója a Guardianben azt írja, szerinte Orbán Viktor magyar és Giorgia Meloni olasz kormányfő arra készül, hogy súgjon Donald Trumpnak, de az a baj velük, hogy ők csupán a saját érdekeiket nézik.
A Szabadságpárt még a Néppárttal az oldalán sem tudja egy az egyben átalakítani az államot, mert nincs meg hozzá az alkotmányozó többsége, ugyanakkor közvetve alávághat a közintézményeknek, mondja a Frankfurter Rundschauban Peter Filzmaier.
A Der Spiegel szerint „bődületes sebességgel esik szét a világrend”. Ha Ausztriában Herbert Kickl lesz a kancellár, annak elsősorban a Kreml örül igazán, mert folytatódna Európa putyinizálódása, írja a Neue Zürcher Zeitung. Giorgia Meloni amerikai befolyásáról ír a Süddeutsche Zeitung. A Financial Times szerzője szerint a közösségi média nagy játékosai cseppet sem olyan erősek, mint amilyennek gondolják őket. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A két ország számára súlyos következményekkel járhat, hogy lelassult a német anyacégek termelése, mivel mind Magyarország, mind Szlovákia erősen függ attól, miként alakulnak a dolgok a német gazdaságban. A BMW máris bejelentette, hogy a tervezett debreceni üzemben nem három, hanem csupán két modell gyártanak majd, ami azt jelenti, hogy évente nem 150 ezer, hanem csupán 80-90 ezer jármű kerül le a szalagról.
Szorult helyzetbe került Szerbia az akadozó energiaellátás miatt. Miért veszélyes Herbert Kickl? Joe Biden nem túl sikeres külpolitikája. Válogatásunk a világlapok írásaiból.