Inog a demokrácia, mert a nagy platformok határozzák meg, hogy az emberek miről beszéljenek, hívja fel a figyelmet a Frankfurter Allgemeine Zeitungban Martin Andree, aki médiatudományokat oktat a Kölni Egyetemen.
Brovdi Róbertnek, aki szerepelt már a hvg.hu hírei között, civilként sok köze nem volt a hadsereghez, de az agresszió után megalapította saját alakulatát, melyből mára már ezred lett.
A Die Welt szerzője szerint itt az idő, hogy a politika fősodrába tartozó szereplők szembenézzenek saját hibáikkal. A Bloomberg és a Politico is foglalkozik a MOL stratégiai műveletekért felelős igazgatójának az orosz olaj ügyében tett nyilatkozatáról. Az ukrajnai háború állását, benne az észak-koreai katonák megjelenését és az ukrán részről bevethető nagy hatótávolságú rakéták ügyét tárgyalja a Le Monde, a Project Syndicate és a Daily Telegraph. Németország saját magának köszönheti, hogy ennyire szorult helyzetbe került, írja egy szakértő a Financial Timesban.
A Princetoni Egyetem professzora szerint a megválasztott amerikai elnök alapból ugyan fegyelmezetlen, de most várhatóan következetesebb lesz, és a magyar miniszterelnökhöz hasonlóan gyors egymásutánban hoz majd meg rengeteg törvényt, és ezekkel szép sorban minden ellenfelét célba veszi.
Hangosnak, zavarónak és provokatívnak tartja a német EP-képviselő a magyar uniós elnökséget.
A párizsi HEC üzleti főiskola európai joggal foglalkozó tanára, a Harvard vendégelőadója arra figyelmeztet a The Guardianben, hogy új, jobboldali szél fúj Európában, de annyira, hogy Ursula von der Leyen pontosan tudja: a szélsőjobb nélkül nem alakulhat meg az új Bizottság, pedig korábban esküdözött, hogy nem közösködik ezekkel az erőkkel.
A Financial Times szerzője, Gideon Rachman szerint Trump bosszúhadjáratra készül. Európa meggyengült, küszködik, nincs felkészülve arra, hogy kereskedelmi háborút vívjon Donald Trumppal, írja a Washington Post. A Guardian, a Daily Telegraph és a New York Times is azt tárgyalja, hogy Joe Biden engedélyezte nagy hatótávolságú rakéták bevetését Ukrajnában. Szlovákiában dokumentumfilm készült a volt államfőről, Zuzana Caputováról, erről és a Fico-féle kormányzásról ír a Süddeutsche Zeitung. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Itt a lehetőség, hogy Európa megállítsa a melegellenes erőszakot és tekintélyelvűséget, amit – Putyin áldásával – a magyar kormányfő szabadított rá a földrészre, miután jó 3 éve jóváhagyta a jogszabályt a homoszexualitás népszerűsítésének tilalmáról – írja Esther Martinez és Alejandro Menéndez, az LMBT-jogokkal, valamint a jogállammal foglalkozó RECLAIM civil csoport igazgatója, illetve jogi tanácsadója. Előbbi mozgósított 16 kormányt, hogy kapcsolódjanak be az eljárásba.
Az illiberális szereplőket minden bizonnyal felbátorítja Trump elnöksége, ám nem lesz minden fenékig tejfel, gondoljunk például a megválasztott elnök Kínával kapcsolatos álláspontjára vagy összességében a Trump-féle gazdaságpolitikára – írja a brit lap.
Joe Biden engedélyezte Kijevnek, hogy az oroszországi katonai célpontokra irányítsa az USA-tól kapott nagy hatótávolságú rakétákat, erről ír a Wall Street Journal és a Die Zeit. Michael Ignatieff volt CEU-rektor sajnálatosnak tartja, hogy a nyugati közvéleményt egyre kevésbé foglalkoztatja az ukrajnai háború. Európának sok pénzt kell áldoznia, ha bármilyen szerepet akar játszani az amerikai választás után még inkább átrendeződő világban, írja egy eszmetörténész a Spiegelben. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Üzletelni akarnak a leendő amerikai elnökkel kelet-európai barátai. Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek. Háború leselkedik a világra, de az emberek zöme még mindig nem veszi észre. Netanjahu izraeli kormányfő a maga megmentésére használja ki az izraeliek félelmeit, hogy újabb holokauszt lesz. Témák nemzetközi lapszemlénkből.
Többpólusú szerkezet felé halad a világ, és az EU-nak gyorsan önállósodnia kell, hogy megtalálja a maga szerepét ebben a felállásban, figyelmeztet véleménycikkében Andreas Ernst külpolitikai szerkesztő.
A Wall Street Journal szerzője szerint Budapest és Prága jóval biztonságosabb a zsidóság számára, mint Berlin vagy Amszterdam. Donald Trump személyi döntései tükrözik, milyen politikai irányt képzel, ezt több lap is elemzi, többek közt a Financial Times, a Die Welt és a Guardian. Az osztrák parlament szabadságpárti elnökével készített interjút a Kurier. Szégyellje magát az EU, amiért asszisztál az azeri elnök mocskos show-jához, írja a Spiegel. Nemzetközi cikkválogatásunk.
Amerikában is fel kell készülni arra, hogy a törvények majd lóhalálában, akár egyetlen éjszaka születnek, minden vita nélkül, futószalagon, írja többek közt Masha Gessen, a lap szemleírója.
Ahhoz, hogy tehetős legyél, türelem, fegyelem és hosszú távú gondolkodás szükséges, foglalja össze tapasztalatait a német lapnak Helmut Jonen.
Az európai szövetségesek egyre inkább készülnek a béketárgyalásokra, amelyeken szóba jöhet, hogy Ukrajna engedjen át területeket Oroszországnak, ha megfelelő biztonsági garanciákat kap.
Donald Trump kulcsembereiről ír több lap is, közte a Spiegel, FAZ, a New York Times és a Wall Street Journal. Gorka Sebestyén visszakerülhet Donald Trump nemzetbiztonsági csapatába. A NATO volt főtitkárhelyettese nem tartja kizártnak, hogy Donald Trump rá tudja venni engedményekre Vlagyimir Putyint. Marine Le Pen kétes pénzügyeiről ír a Süddeutsche Zeitung. A Guardian szerint Giorgia Meloni számára politikai katasztrófa lett az Albániával kötött menekültegyezség. Nemzetközi cikkválogatásunk.
Róka fogta csuka helyzet alakult ki Brüsszelben, mivel a két nagy frakció kölcsönösen blokkolja, mondhatni: túszul ejtette a másik egy-egy jelöltjét. A játszmában kulcsfigura Orbán Viktor embere, írja a német lap.
