Az országban ma már a szélsőséges nacionalizmus része a fő szellemi áramlatnak, még a közterületeket sem lehet átnevezni, hogy ne a ’30-as, ’40-es évek fasisztáinak emléke előtt tisztelegjenek.
Georgescu elnökválasztási sikere mutatja, hány, de hány román feledkezne meg a legszívesebben az ország náci múltjáról – idéz szakértőket Andrew Higgins, a New York Times kelet-európai főtudósítója, aki azt igyekezett kideríteni Bukarestben, mi vezetett az ultranacionalista politikus váratlan győzelméhez az első fordulóban.
Az okokról a bukaresti városi tanács egyik tagja azt mondja, hogy sokan úgy érzik: a nemzeti identitásuknak ártana, ha elismernék, hogy háborús bűnösök voltak olyan emberek, akiket ők hősként tisztelnek. Diana Mardarovici ezt személyesen is megtapasztalta, amikor javasolta, hogy a főváros központjának egyik útja ne az antiszemitizmusért elítélt filozófus, szociológus és közgazdász, Vulcanescu nevét viselje, ám a javaslat el sem jutott odáig, hogy szavazzanak róla. Sőt, de erről majd a legvégén.
Egy ambíciózus igazgató és a lelkes, jól felkészült tantestület bárhol alkalmazható, példaértékű iskolai modellt dolgozott ki és vezetett be Tarnabodon. Riport.
Magyar Péter felemelkedése önmagában csak az egyik oka annak, hogy a miniszterelnök alatt szemlátomást inog a szék.
A legnagyobb orosz aranybányászati cég is Konsztantyin Sztrukové volt.
A tervet Magyarországra szabták.
A miniszter beszélt Tiborcz Ferrarijáról és a Pride-ról is.
