Nemzetközi lapszemle: Zelenszkij már megértette, hogy nincs más választása, mint belemenni a fegyverszünetbe

New York Times

A szír polgárháború tétje az, ki uralja az egész Közel-Keletet – írja külpolitikai elemzésében az amerikai lap. Damaszkusz elfoglalása arról árulkodik, hogy olyan erők mozdultak meg, amelyek kihatással lesznek Iránra, Törökországra, Oroszországra és az Egyesült Államokra is.

Mindez október 7-ével, a Hamász Izrael elleni támadásával kezdődött, de ami most szír földön zajlik az sokkal, de sokkal lényegesebb Gázánál. Benjamin Netanjahu arra szánta el magát, hogy nem fogja hagyni, hogy Teherán visszaállítsa befolyását Szíriában. Ám az nem világos, miként reagálna a politikus, ha Damaszkuszban iszlám vezetés jutna hatalomra, főleg ha az Erdogan lekötelezettje volna – most pedig ez tűnik valószínűnek.

Putyinnak fel van adva a lecke, hiszen ha megerősíti az orosz kontingenst a közel-keleti országban, akkor azok hiányozni fognak Ukrajnából. Sokat elárul, hogy Moszkva néhány napja távozásra szólította fel Szíriában lévő polgárait.

Az offenzíva már egy éve készült, miután Irán és a Hezbollah meggyengült. Északkeleten az amerikai támogatást élvező kurdok pár napja elfoglalták a fő határátkelőt, amelyen át az iráni erők idáig bejutottak Irakból.

A szír hadsereg fő egységei eddig a főváros környékén állomásoztak minden puccskísérlet megakadályozására, ám a katonák közül sokan távoztak, mert nem gyakorolhattak és a fizetés is csapnivaló volt. Ám mi van akkor, ha dzsihadista rezsim veszi át az uralmat, bármennyire is próbálja lerázni magáról ezt a bélyeget a hadművelet fő tényezője?

Foreign Policy

Ukrajna három nyugati szomszédja, Magyarország, Szlovákia és ha netán győz Calin Georgescu, Románia, egyre inkább hátat fordít a megtámadott országnak, egyre kevésbé érdekli, hogy a közös határ védelme mennyire fontos a földrész biztonsága szempontjából.

Mivel a térség három kulcsállamáról van szó, az lenne az ideális, ha nem passzív-agresszívan reagálnának a kijevi segélykérésre, illetve az Orbán-kormány kifejezetten Putyin szekerét tolja. Az odesszai Mehnyikov Egyetem tanára emellett attól fél, hogy a három ország felbátorodik, ha azt látja, hogy Trump feladja Ukrajnát és engedményeket tesz Moszkvának.

E forgatókönyv előfutára Orbán Viktor, aki nem titkolja: odavan az orosz elnökért, energiahordozókat vesz tőle, a politikus oldalán mutatkozik a Kremlben, és feltartóztatja az ukránok megsegítését. Időnként úgy viselkedik, mint Moszkva képviselője az EU-ban. A nyáron kaput nyitott az orosz titkosszolgálat számára, amikor lehetővé tette, hogy az orosz és belarusz vendégmunkások alapos biztonsági ellenőrzés nélkül vállalhassanak munkát magyar földön.

Ugyanakkor kifejezetten kerékkötő az Unióban és a NATO-ban, lyukat ütött az egyesült atlanti fronton. Nemrégiben erősítést kapott Robert Fico jóvoltából, és lehet, hogy hamarosan Georgescu is csatlakozik hozzájuk. Különösen utóbbi volna nagy csapás ukrán szemszögből, figyelembe véve Románia geostratégiai jelentőségét.

Legrosszabb esetben ők hárman kikövezhetik az utat, hogy az orosz vezetés az Unión belülről indíthassa hibrid hadműveleteit. De a kör tovább bővülhet Csehországgal, Moldovával és Bulgáriával, ha ott jövőre olyan erők nyernek a választáson, amelyek pont úgy csodálják Putyint, mint Orbán, Fico és Georgescu, valamint Trump.  

FAZ

Ukrajnában most minden Európán múlik, miután három tényező nehezíti meg az ország számára a túlélést.

1. Oroszország véget tudott vetni az állóháborúnak és nem számít, hogy naponta 1-2 ezer embert veszít, Putyin a lehető legtöbb területet igyekszik megszállni a washingtoni hatalomváltás előtt.
2. Hamarosan beiktatják Donald Trumpot, habár embereit nemigen érdekli ez a háború.
3. Egyre inkább nemzetközivé válik a fegyveres viszály, mert Moszkva oldalán ott van Kína, Irán és Észak-Korea.

Trump rákényszerítheti Zelenszkijt a fegyverszünetre úgy, hogy kénytelen legyen feladni az elvesztett területeket. Csak kérdés, Putyin belemegy-e, mert neki az egész ország meghódítása a célja. Az ukrán elnök már megértette, hogy nincs más választása, de szeretne NATO-védelmet, ám nem sok esélye van rá, mert Trump, Scholz és Orbán is elutasítja.

Moszkva azt követeli, hogy a katonai szövetség vonuljon ki Kelet-Európából, adja fel a kontinens nukleáris védelmét. Ez esetben a Kreml uralná a földrészt. Akkor pedig betagolná Ukrajnát és Belaruszt. A NATO-nak az eddiginél jó 2600 kilométerrel hosszabb határt kellene felügyelnie keleten, Magyarországot is beleértve.

Európa ebben helyzetben hármas célt tűzhet ki: megerősíteni az ukránok védelmét, részben átvenné az USA szerepét, ugyanakkor lehetőleg fenntartaná a szoros viszonyt Trumppal. Utóbbihoz fizetnie kellene saját védelméért, mert akkor többé nem tehernek, hanem nélkülözhetetlen partnernek számítana Washington szemében.