A párizsi HEC üzleti főiskola európai joggal foglalkozó tanára, a Harvard vendégelőadója arra figyelmeztet a The Guardianben, hogy új, jobboldali szél fúj Európában, de annyira, hogy Ursula von der Leyen pontosan tudja: a szélsőjobb nélkül nem alakulhat meg az új Bizottság, pedig korábban esküdözött, hogy nem közösködik ezekkel az erőkkel.
A Financial Times szerzője, Gideon Rachman szerint Trump bosszúhadjáratra készül. Európa meggyengült, küszködik, nincs felkészülve arra, hogy kereskedelmi háborút vívjon Donald Trumppal, írja a Washington Post. A Guardian, a Daily Telegraph és a New York Times is azt tárgyalja, hogy Joe Biden engedélyezte nagy hatótávolságú rakéták bevetését Ukrajnában. Szlovákiában dokumentumfilm készült a volt államfőről, Zuzana Caputováról, erről és a Fico-féle kormányzásról ír a Süddeutsche Zeitung. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Itt a lehetőség, hogy Európa megállítsa a melegellenes erőszakot és tekintélyelvűséget, amit – Putyin áldásával – a magyar kormányfő szabadított rá a földrészre, miután jó 3 éve jóváhagyta a jogszabályt a homoszexualitás népszerűsítésének tilalmáról – írja Esther Martinez és Alejandro Menéndez, az LMBT-jogokkal, valamint a jogállammal foglalkozó RECLAIM civil csoport igazgatója, illetve jogi tanácsadója. Előbbi mozgósított 16 kormányt, hogy kapcsolódjanak be az eljárásba.
Az illiberális szereplőket minden bizonnyal felbátorítja Trump elnöksége, ám nem lesz minden fenékig tejfel, gondoljunk például a megválasztott elnök Kínával kapcsolatos álláspontjára vagy összességében a Trump-féle gazdaságpolitikára – írja a brit lap.
Joe Biden engedélyezte Kijevnek, hogy az oroszországi katonai célpontokra irányítsa az USA-tól kapott nagy hatótávolságú rakétákat, erről ír a Wall Street Journal és a Die Zeit. Michael Ignatieff volt CEU-rektor sajnálatosnak tartja, hogy a nyugati közvéleményt egyre kevésbé foglalkoztatja az ukrajnai háború. Európának sok pénzt kell áldoznia, ha bármilyen szerepet akar játszani az amerikai választás után még inkább átrendeződő világban, írja egy eszmetörténész a Spiegelben. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az Orbán-kormány a kínai beruházások fő célpontja lett Európában, az elmúlt két évben alatt az ázsiai nagyhatalomból Európába érkező tőke több mint egynegyede a magyar gazdaságban kötött ki.
Üzletelni akarnak a leendő amerikai elnökkel kelet-európai barátai. Putyin, Hszi és Trump, vagyis a barbárok már Európai kapuján dörömbölnek. Háború leselkedik a világra, de az emberek zöme még mindig nem veszi észre. Netanjahu izraeli kormányfő a maga megmentésére használja ki az izraeliek félelmeit, hogy újabb holokauszt lesz. Témák nemzetközi lapszemlénkből.
Többpólusú szerkezet felé halad a világ, és az EU-nak gyorsan önállósodnia kell, hogy megtalálja a maga szerepét ebben a felállásban, figyelmeztet véleménycikkében Andreas Ernst külpolitikai szerkesztő.
A Wall Street Journal szerzője szerint Budapest és Prága jóval biztonságosabb a zsidóság számára, mint Berlin vagy Amszterdam. Donald Trump személyi döntései tükrözik, milyen politikai irányt képzel, ezt több lap is elemzi, többek közt a Financial Times, a Die Welt és a Guardian. Az osztrák parlament szabadságpárti elnökével készített interjút a Kurier. Szégyellje magát az EU, amiért asszisztál az azeri elnök mocskos show-jához, írja a Spiegel. Nemzetközi cikkválogatásunk.
Amerikában is fel kell készülni arra, hogy a törvények majd lóhalálában, akár egyetlen éjszaka születnek, minden vita nélkül, futószalagon, írja többek közt Masha Gessen, a lap szemleírója.
Ahhoz, hogy tehetős legyél, türelem, fegyelem és hosszú távú gondolkodás szükséges, foglalja össze tapasztalatait a német lapnak Helmut Jonen.
Az európai szövetségesek egyre inkább készülnek a béketárgyalásokra, amelyeken szóba jöhet, hogy Ukrajna engedjen át területeket Oroszországnak, ha megfelelő biztonsági garanciákat kap.
Donald Trump kulcsembereiről ír több lap is, közte a Spiegel, FAZ, a New York Times és a Wall Street Journal. Gorka Sebestyén visszakerülhet Donald Trump nemzetbiztonsági csapatába. A NATO volt főtitkárhelyettese nem tartja kizártnak, hogy Donald Trump rá tudja venni engedményekre Vlagyimir Putyint. Marine Le Pen kétes pénzügyeiről ír a Süddeutsche Zeitung. A Guardian szerint Giorgia Meloni számára politikai katasztrófa lett az Albániával kötött menekültegyezség. Nemzetközi cikkválogatásunk.
Róka fogta csuka helyzet alakult ki Brüsszelben, mivel a két nagy frakció kölcsönösen blokkolja, mondhatni: túszul ejtette a másik egy-egy jelöltjét. A játszmában kulcsfigura Orbán Viktor embere, írja a német lap.
Orbán kihívója nem alkalmazhat piszkos módszereket, és bizonyítania kell, hogy a miniszterelnök valóban törvénysértő eszközöket vet be a lejáratására, írja a német lap kelet-közép-európai tudósítója, Cathrin Kahlweit. Szakértők nem sok jót jósolnak a forintnak. Trump feladja a leckét az európai gazdaságnak. A Trump-párti Wall Street Journal figyelmezteti a leendő elnököt, hogy esze ágában ne legyen igazságügyi miniszternek kinevezni Matt Gaetzet. Nemzetközi lapszemle.
Az olasz kormányfő okosan manőverezve úgy lett a megválasztott amerikai elnök szövetségese, hogy közben az EU sem ültette szégyenpadba – ellentétben a magyar miniszterelnökkel.
Gyakorlatilag vége a büntetőeljárásoknak a régi-új elnök ellen – nyilatkozta a Die Zeitnek Lawrence Douglas, a Massachusettsi Amherst Egyetem tanára, aki annak idején megjósolta, hogy Donald Trump puccsot kísérel meg hatalma megtartására.
A magyarországi lehallgatási botrányról ír a Süddeutsche Zeitung. A Frankfurter Allgemeine Zeitung az izraeli szurkolókat ért amszterdami atrocitásokról, illetve a Maccabi Tel Aviv–Besiktas-mérkőzés debreceni visszavágójáról ír. A Project Syndicate, a Wall Street Journal, a Financial Times és a Bloomberg az amerikai elnökválasztás utáni helyzetet elemzi. Utóbbi a német kormányválság kérdését is tárgyalja. Nemzetközi cikkválogatásunk.
Máshogy kell keménykednie az új amerikai elnöknek, mint első ciklusában, ha valóban meg is akar oldani bármit a világban – írja a New York Times háromszoros Pulitzer-díjas újságírója.
Kína, Oroszország, Irán és Észak-Korea nem kívánja naggyá tenni Amerikát, hanem a bukására játszik, írja a többi közt a New York-i Bard College akadémikus professzora, aki a Wall Street Journalbe írt elemzést arról, mi várható az amerikai külpolitikában.
