A Financial Timestól a Guardianen, a Wall Street Journalon és az Economiston át a Die Zeitig gyakorlatilag a teljes világsajtó tárgyalja a Szíriában zajló eseményeket. Számos a kérdés, annál is több a bizonytalanság. Kik veszik át az irányítást? Léphet-e rosszabb az elmenekült Asszad helyére? Lehetséges-e békés átmenet? Mennyire Oroszország kudarca az, ami történt? Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Lehet, hogy a háború sújtotta szír nemzet hiába vár a szabadságra, mert nem kapja meg a győztes koalíciótól – írja a The Timesban Samuel Ramani, aki az Oxfordi Egyetem tanára és a brit fegyveres erők elemzőintézetének munkatársa.
Az uktán elnök viszont próbál arra törekedni, hogy valahogy elérje Ukrajna felvételét a NATO-ba.
A brit napilap szemleírója szerint a hízelkedésnek súlyos következményei lehetnek.
A kliensrendszer hívei a Balkánon támogatást várnak a Fehér Ház következő lakójától a „szerb világ” ideológiájához, ami valójában Nagy-Szerbia régi álma, írja Dzihic a Der Standardban.
A Tisza Párt vezetője tüske a köröm alatt korábbi politikai oldala számára, írja a lap cikke.
Giorgia Meloni és Orbán Viktor római találkozójáról ír a The Washington Post. A lap egy másik cikke szerint Trump védelmiminiszter-jelöltje alkalmatlan a tisztségre. A FAZ szerint Franciaország egy időre kiesik a megbízható partnerek sorából. Joseph Nye harvardi tiszteletbeli professzor arról ír a Project Syndicate-ben, milyen külpolitikát folytat majd Donald Trump. A merkelizmus tragédia Trump és Putyin korában, írja a volt kancellár emlékiratai kapcsán a Bloomberg. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Nemzeti Tömörülés összeállt a vele szemben ellenséges szélsőballal, hogy kilőjék a jobboldali miniszterelnököt. Ilyesmi nem fordult elő 62 éve.
Marc Thiessen, a konzervatív American Enterprise Institute szakértője részletesen felidézi az 1994-es Budapesti Memorandumot is, mely üres biztonsági garanciákat adott a többi közt Ukrajna számára is.
Őrültség volt Emmanuel Macron részéről júliusban idő előtt választásokat meghirdetni, írja a Financial Times. A Die Welt szerint az, hogy merre fordul a francia politika, a jobb- és baloldali populistáktól függ. Marine Le Pen hatalomra tör, írja a Bloomberg elemzője. Donald Trump ellentmondásos gazdaságpolitikai elképzeléseiről ír a Wall Street Journal. Ellenfelei helytelenül reagáltak Trump győzelmére, írja a Project Syndicate elemzője. A grúziai tömegmegmozdulásokról ír a Guardian és a Die Presse. A dél-koreai eseményeket elemzi a Washington Post. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Egyelőre az sem egyértelmű, hogy az amerikai testület befogadja-e a holokauszt túlélői és örököseik által a magyar állam ellen indított pert.
A 35 éves Aszejev a Die Zeitben meglehetősen sötét képet fest az ukrán hadsereg állapotáról, és beszámol az orosz hadifogság borzalmairól is.
A The Wall Street Journal szerint az amerikai elnök korábbi kijelentéseit írta felül azzal, hogy amnesztiában részesítette Hunter Bident. A Neue Zürcher Zeitung képmutatást emleget az ügy kapcsán. Az ukrán elnök keményen odaszólt a néet kancellárnak, írja a FAZ. Hamish de Bretton-Gordon, a brit hadsereg nyugalmazott ezredese szerint Szíria Oroszország déli szárnya. Egyre inkább megkérdőjeleződik a Merkel–Obama-évek öröksége, írja a Financial Times. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Magyar Péterhez hasonló, veszélyes ellenfele rég nem volt Orbán Viktornak, a Fidesz dühödt támadásai leperegnek róla, írja a bécsi Der Standardban Paul Lendvai, aki 1956-os emigrációja óta a közép-európai térséggel foglalkozik.
Kash Patel jelölésével az a veszély fenyeget, hogy a politikus saját hatalmi eszközévé teszi az FBI-t – írja David Frum, a The Atlantic folyóirat szemleírója.
John Bolton, Trump volt nemzetbiztonsági tanácsadója szerint sötét napok jönnek, ha Trump megint kilép a nemzetközi porondra. Zuhan a rubel árfolyama és ez nem sok jót ígér az orosz háborús erőfeszítések szempontjából, írja az Economist. Az USA egyelőre csupán megfigyelő az ismét kirobbant szír polgárháborúban, jegyzi meg a Wall Street Journal. Nem tartja kielégítőnek a Hezbollahhal kötött izraeli tűzszünetet az amerikai lap egy másik szerzője. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Hiába vélik azt az európai szélsőjobb szereplői, hogy az ő emberük költözik be a Fehér Házba, számos ügyben lehet köztük és Donald Trump között komoly érdekütközés, véli Armida van Rij, a londoni Chatham House, a Királyi Nemzetközi Ügyek Intézetének elemzője.
Bezárkózó Egyesült Államokra érdemes felkészülni – ha Trump Amerikája valahol meg is jelenik, az szinte biztos, hogy nem a demokrácia megmentése érdekében fog beavatkozni.
