#pszichológia

Ne mondjon fel, inkább fordítsa vissza a kiégést, amíg nem késő

Ha a folyamatos stressz miatt tartósan illúzióvesztettnek, tehetetlennek és elhasználtnak érzi magát, önt valószínűleg elérte az az állapot, amit kiégésnek nevezünk. Visszanyerheti-e korábbi kiegyensúlyozottságát? Mindenképpen, ha átértékeli a fontossági sorrendeket az életében. Velez Csaba pszichológus írása.


Mély hallgatás övezi a szégyenbetegséget, pedig tömegek életét keseríti meg

A titkolózás, a stigma is nehezíti a vizelet-visszatartási nehézségekkel küzdők helyzetét –- summáztak a szakértők a június 15-e és 21-e között rendezett Nemzetközi Kontinencia Héten. Pedig a kezelés, a gyógyulás egyáltalán nem reménytelen, pláne, hogy a biztató kutatásoknak hála újabb és újabb okok derülnek ki a háttérben. Köztük igen meglepőek is.



A túlgondolás csapdája: miért pörög tovább az agyunk akkor is, amikor már rég nincs szükség rá?

A túlgondolás jóval több egy rossz szokásnál, összetett pszichológiai jelenség, amelynek során az agy újra és újra ugyanazokon a kérdéseken rágódik. Van, hogy egyetlen mondat, egy félreérthető üzenet vagy egy rossz döntés emléke egész este nem hagy nyugodni. A túlgondolás láthatatlanul szívhatja el az energiánkat, miközben azt érezzük, hogy még mindig csak keressük a választ. De mi történik valójában az agyban, amikor belekerülünk ebbe a gondolatspirálba, és miért nem működik az, hogy egyszerűen „ne gondoljunk rá”?


„Szinte minden héten van rá példa, hogy a hozzánk forduló gyereknek öngyilkossági gondolatai vannak, akár vagdossa is magát”

Az iskolapszichológusi rendszer jó ideje alapvető és súlyos hiányosságokkal küzd. Amellett, hogy nálunk ezer tanulóra jut egy iskolapszichológus, míg Szlovákiában például kétszázra, a segítő szakemberek azzal is gyakran szembesülnek, hogy a komolyabb ellátásra szoruló gyerekeket érdemben nem tudják hova továbbküldeni. Milyen krízishelyzetekkel találkoznak a leterhelt iskolapszichológusok, és miért okoz problémát, hogy a jelenlegi tanterv az elit számára készült? Szakemberekkel beszélgettünk.



Tizenhat év után: milyen nyomot hagy a lelkünkben a tartós politikai feszültség?

Az elmúlt évek politikai légkörében és a választások körül sokan nem egyszerű győzelemérzésről vagy csalódottságról számoltak be. Sokkal inkább testi-lelki kimerültségről, szorongásról, ürességről vagy apátiáról. Mit jelent az, ha egy társadalom hosszú időn át úgy működik, hogy az emberek életét a legapróbb szinten áthatja a politika, miközben egyre kevésbé érzik, hogy valódi ráhatásuk lenne a közös ügyeikre? Ha nem is nevezzük politikai traumának, miért fontos érteni, hogy nem pusztán egyéni megélésekről van szó?








Szorongás, teljesítménykényszer, szerhasználat – az új generációs függőségek vajon veszélyesebbek, mint az alkohol?

A szorongás, a teljesítménykényszer és az identitáskeresés új mintázatai ma már nemcsak a fiatalok életmódját, hanem a függőségekhez való viszonyukat is alapjaiban alakítják át. A Z generáció szerhasználata, az e-cigaretta, az Elf Bar és a „tudatos” vagy kontrollált szerhasználat mögött sokkal mélyebb pszichológiai folyamatok húzódnak, mint elsőre gondolnánk. De vajon tényleg létezik biztonságos, kontrollált szerhasználat, vagy ez csak egy jól működő önámítás?


Hormonok, félelmek és kötődés: így születik meg az apa

Bár az anyák testében fejlődik ki a magzat, és ők hozzák világra a kisbabát, ugyanakkor az apák is változásokkal teli időszakot élnek át. Élettani és lelki folyamatok zajlanak bennük, melyek célja, hogy az apaságra felkészítse őket. Andrek Andrea pszichológus, pre- és perinatális szakértő írása.


Erről a 7 függőségről a legnehezebb leszokni

A függőségekről legtöbbször az alkohol, a cigaretta vagy az illegális drogok jutnak eszünkbe. A szakemberek és az érintettek tapasztalatai szerint azonban nem feltétlenül ezek azok a szenvedélyek, amelyektől a legnehezebb megszabadulni. Egyes viselkedések, érzelmi kötődések vagy akár hétköznapi szokások is olyan erős kapaszkodóvá válhatnak, hogy leküzdésük sokszor nagyobb kihívást jelent, mint azt elsőre gondolnánk.


Miért hisszük még mindig, hogy a gyermekek szexuális bántalmazása ritka jelenség?

El kell engedni az illúziót, hogy azért nem találkozunk gyerekek szexuális abúzusával, mert nincs, épp csak arról van szó, hogy eddig valamiért nem láttuk meg – mondja Szőke András pszichológus, akivel arról beszélgettünk, miként alakulhatnak ki ezek a dinamikák, akár családon belül is, hogyan cserkészik be áldozatukat a szegről-végről ismerős elkövetők, és miért maradnak fájóan gyakran láthatatlanok a bántalmazást elszenvedett gyerekek a külvilág számára.




Nem minden féltékenység a szerelem jele – kamaszok is kerülhetnek bántalmazó kapcsolatba

A tinédzserkor telis-tele van tanulnivalóval magunkról, a másikról, a világról. A párkapcsolat vagy maga a „randizás” egészen új készségek alkalmazását igényli a serdülőtől. Az első romantikus kapcsolatok ennek a tanulásnak a terepei és a későbbi párkapcsolatok szempontjából fontos mérföldkövei is egyben, de sajnos előfordul, hogy az első szerelmek nem jó emlékeket, hanem a bántalmazás nyomait hagyják maguk után.