#pszichológia


A bőrünk tényleg árulkodik a lelkiállapotunkról, de az ekcéma nem gyógyul meg attól, ha kevesebbet stresszelünk

A bőr nem csupán a test külső burka, hanem önálló szerv, amely saját hírvivő molekuláinak segítségével képes kommunikálni a központi idegrendszerrel – tárták fel az utóbbi idők kutatásai. A pszichodermatológia művelői ma már jól értik a korábban rejtélyesnek tartott bőrbetegségek lelki hátterét, és könnyebben is tudnak segíteni a visszatérő nyavalyákon. A stressz okozta viszketés ördögi köréről, a közösségi média hatásáról és a neurokozmetikumok hasznáról is beszélgettünk Kiss Norbert bőrgyógyász szakorvossal, a Semmelweis Egyetem adjunktusával, a Magyar Dermatológiai Társulat pszichodermatológiai szekciójának elnökével.



Ópium, morfium, heroin – négy író, aki nem csak megélte, meg is írta a függőséget

Négy remek író, egyetlen közös tulajdonsággal: imádták a mámort és a különféle tudatmódosító szereket. Nem mindegyiküknek sikerült leszoknia, és még ha óriási árat fizettek is önpusztító életvitelükért, olyan letaglózó erejű könyveket alkottak, amelyekben a legmélyebbre ástak saját függőségeik poklában. A száraz november – az önkéntes mértékletesség – hónapjában róluk emlékezünk meg.



„A beszervezett felmenőmmel akkor is kapcsolatban vagyok, ha nem vagyunk kapcsolatban”

Szégyellhetjük, dühösek is lehetünk, ha a felmenőnket beszervezték. Érdemes azonban a tettük mélyére néznünk, megvizsgálni a családi történeteket, amelyekbe az állambiztonság beleszövődött. Egykori beszervezettek leszármazottjait kutatta Joób Máté lelkigondozó, egyetemi docens, akivel a családi titok mérgező erejéről, az ügynökmúlt transzgenerációs hatásairól, a saját identitásunk újraépítéséről és a megbocsátásról beszélgettünk.



Miért olyan nehéz elengedni az exünket?

Életünk során annyi mindent próbálunk elengedni több, kevesebb sikerrel, hogy megszámolni sem tudjuk. Mégis, rettenetesen keveset tudunk az elengedésről, az elfogadásról, a megbocsátásról. A legfrissebb HVG Extra Pszichológia magazinban szakértőinkkel ennek az elementáris érzésnek eredtünk nyomába, hogy az újrakezdést, az új életmódot, az új évet tiszta lappal indíthassuk.



A Google-kereséseink többet árulhatnak el rólunk, mint hinnénk

Egy félrelépés, egy munkahelyi vétség, a fizetésünk vagy akár a Google-kereséseink: egészen különböző dolgokat tarthatunk titokban, de közös bennük, hogy folyamatosan mérlegeljük, mi történne, ha mások tudomást szereznének róluk. Szvetelszky Zsuzsanna szociálpszichológus arról ír, mitől válik egy információ veszélyessé, miért olyan nehéz kontrollálni, ki mit tud rólunk, és hogyan alakította át mindezt a digitális világ.


Mit lát egy baba a születésekor a világból?

A látás az emberi érzékszervek közül a legösszetettebb, és ennek fejlődése tart a legtovább. Születésekor a baba számára a világ még szürkének és homályosnak tűnik. Szerkesztett részlet a Mi jár a kisbabám fejében? című könyvből.


Szél Dávid: Készen állsz az apaságra?

Ha egy férfi már viszonylag tisztába került önmagával, akkor jöhetnek a további kérdések, melyek komolyan befolyásolják a családalapítást. A probléma csak ott van, hogy tökéletesen készen úgysem leszünk sosem - mutat rá Szél Dávid gyakorló pszichológus Apapara című könyvében. Szerkesztett részlet.


Almási Kitti: Hiába érünk el mindent, ha nem arra vágytunk igazán

Karrier, párkapcsolat, gyerek, ház, utazások: könnyű azt hinni, hogy ha kipipáljuk a sikeres élet jól ismert állomásait, elégedettek leszünk. Csakhogy nem minden cél, amelyet magunk elé tűzünk, valóban a sajátunk. Almási Kitti klinikai szakpszichológus arról ír, hogyan keverhetjük össze a saját vágyainkat a családi, társadalmi és környezeti elvárásokkal – és mi történik, amikor csak későn derül ki, hogy rossz irányba mentünk.


Szaglógödröcskéinktől is függ, hogy kibe leszünk szerelmesek

Van, akit az első pillanatban vonzónak találunk, más mellett pedig hiába lenne minden rendben, nem történik semmi. A párválasztásban szerepet játszhatnak korai kötődési mintáink, saját énképünk, a hasonlóság és különbözőség, sőt akár a másik ember testszaga is. De mennyit tudunk ma valóban arról, mi dönti el, kibe szeretünk bele?



Csak disznóvágásra utazott, és máris beszervezték

Kik voltak a besúgók, és miért jelentettek? Azontúl, hogy a nemsokára nyilvánosságra kerülő ügynöklistából megismerhetjük, hogy a családból bárki érintett-e valamennyire, rengeteg egyéb kérdés merül fel a beszervezéssel és annak pszichológiai hátterével kapcsolatban.


Miért érezzük úgy, hogy csak akkor vagyunk szerethetők, ha jól teljesítünk? És hogyan segíthet ezen a terápia?

A terapeuta nem mondja meg, mit kellene gondolnunk vagy hogyan kellene élnünk, hanem olyan elfogadó kapcsolatot teremt, amelyben közelebb kerülhetünk saját érzéseinkhez és tapasztalatainkhoz. Carl Rogers személyközpontú megközelítése több mint hetven év után is a pszichoterápia egyik meghatározó irányzata. Garai Nikoletta pszichológus, egyetemi tanársegéd írása.


„A kutyám halála annyira fájt, hogy egy hétig alig ettem, csak a nyakörvét szagolgattam”

Egy házi kedvenc elvesztésekor szó szerint összetörhet a szívünk – derült ki, miután társállatgyász-szakértőkkel beszélgettünk a gyász egészségügyi tüneteiről. Nem meglepő, hogy a halottak napja körüli megemlékezésekben sokszor az egykori állatok is helyet kapnak. De mit tudunk erről a különleges kötődésről és magáról a társállatgyászról, miért tud ennyire fájni a kutya, a macska és a többiek véges léte?



Lukács Liza: Nem minden evési problémát old meg egy jobb étrend

Az evéshez fűződő kapcsolatunk jóval korábban kezd kialakulni annál, mint hogy először fogyókúrázni kezdenénk. Gyerekkori minták, a családi légkör, a saját testi jelzéseinkhez való viszony és a társadalmi elvárások egyaránt alakíthatják, hogyan eszünk felnőttként. Lukács Liza szakpszichológussal arról beszélgettünk, mikor válik az étel érzelemszabályozó eszközzé, miért nem elég sokszor pusztán diétázni, és hogyan lehet újratanulni figyelni az éhségre és a jóllakottságra.