Akár akaratlanul is gátjai lehetünk annak, hogy gyerekünk egyszer bátran a saját útjára lépjen. Milyen érzések jöhetnek fel a felnőtté válás időszakában, és hogyan befolyásolják, amit teszünk? És miért olyan erősek ezek az érzések? Orosz Katalin klinikai szakpszichológus, transzperszonális terapeuta írása.
Sok családban ma már nem magától értetődő, hogy a férfi keresi a több pénzt, a nő pedig a háttérből tartja egyben az otthont. A szerepcsere papíron akár felszabadító is lehetne, a valóságban viszont könnyen sérülhet benne az önértékelés, a párkapcsolati egyensúly és az a kép, amit férfiként vagy nőként magunkról hozunk. A kérdés, lehet-e úgy újraosztani a szerepeket, hogy senki ne érezze magát vesztesnek. Márton-Koczó Ildikó coach, szupervizor, tréner cikke.
Van, akiből akkor is árad az életkedv, amikor kívülről nézve nem könnyű az élete. Másnak látszólag mindene megvan, mégis úgy érzi, mintha kifogyott volna belőle a lendület, a kíváncsiság vagy az öröm. Az életkedv nem egyszerűen jó hangulat, és nem is állandó személyiségjegy: kapcsolataink, megküzdési mintáink, céljaink mellett az is alakítja, hogyan tudunk ránézni arra, ami történik velünk. Harmat László pszichológus, egyetemi docens írása.
Sokáig hajlamosak voltunk úgy gondolni a szülésre, hogy ha anya és baba életben van, akkor a történet jól végződött. Csakhogy a szülés nem pusztán orvosi esemény: kontrollról, biztonságról, kiszolgáltatottságról, kapcsolódásról és egy új kapcsolat első óráiról is szól. Varga Katalin pszichológus szerint éppen ezért nem mindegy, hogyan jön világra a gyerek – és hogyan éli meg mindezt az anya.
David Beckham egyszer arról beszélt, hogy bizonyos tárgyaknak nála pontos rendben kell állniuk. Erre könnyű mosolyogva legyinteni: mindenkinek vannak furcsa szokásai, apró ellenőrzései, saját szabályai. Csakhogy van egy pont, ahol a rend, az ismétlés vagy a megnyugtatás keresése már nem játékos rigolya, hanem szorongással járó kényszer, amely átveheti az irányítást a mindennapok felett. Dr. Gács Zsófia orvos, endokrinológus írása.
„Mi az álmod?” – ez egy rendkívül egyszerű kérdés, mégis kevesen teszik fel maguknak. Könyvében a neves befektető és mentor, Simon Squibb azt tárja fel, hogyan ismerjük fel a valódi céljainkat, és különböztessük meg a csalóka vágyálmoktól, hogy végül olyan vállalkozást indítsunk, amelyet szenvedéllyel vihetünk sikerre. Szerkesztett részlet a What’s Your Dream? Mi az álmod? című kiadványból.
Sok szülő azért íratja zenére a gyerekét, hogy megtanuljon hangszeren játszani, legyen kitartóbb, vagy egyszerűen találjon örömöt valamiben. A zenetanulás hatása azonban nem áll meg a kottánál és az ujjak mozgásánál: kutatások szerint a zenei nevelés több olyan képességet is megmozgathat, amelynek a gyerek később az iskolában, a kapcsolataiban és az érzelmei kezelésében is hasznát veheti.
Nem gyakoribbak a mentális egészséggel kapcsolatos problémák a fiatalok körében, más változások azonban vannak – mutat rá egy friss kutatás.
Sokak életében eljön az a pont, amikor már nem elég, hogy „működik” az életük. Lehet, hogy kívülről minden rendben van, mégis megjelenik egy nyugtalanító érzés: másra lenne szükségem, de nem tudom pontosan, mire. Az életközepi válság ilyenkor nem feltétlenül baj, hanem annak a kezdete, hogy végre komolyabban vesszük a saját kérdéseinket.
Nehéz felismerni a krízist egy olyan kultúrában, amiben úgy dicsérünk, hogy „ez nem rossz, nem semmi” – mondja Árkovits Amaryl pszichiáter, az SOS Élet telefonszolgálat vezetője. A szakember hangsúlyozza: az öngyilkos nem meghalni akar, hanem nem tud úgy tovább élni, ahogyan eddig, a krízis pedig nem egy hirtelen kialakult állapot, hanem egy lélektani folyamat, amibe be is lehet avatkozni. Milyen problémákkal fordulnak hozzájuk a hívók, és hogyan segíthetünk mi magunk? Miért sérülékenyebbek a tinédzserek, és mikor igaz az alkoholizmusra, hogy „prolongált öngyilkosság”?
Mit tanulhatunk a következő nemzedék tüneteiből, jelzéseiből? Mire van szükségük a gyerekeknek, illetve nekünk, felnőtteknek, hogy biztosíthassuk a szükségleteiket? Pál Ferenc katolikus pap, mentálhigiénés szakember írása.
Túl sokat eszünk, mások sikeréhez mérjük magunkat, nehezen viseljük, ha valaki többet halmoz fel nálunk – ezekre könnyű erkölcsi hibaként nézni. Bereczkei Tamás pszichológus professzor szerint azonban több főbűn mögött evolúciós örökség is állhat: olyan késztetések, amelyek egykor a túlélést, a közösségi egyensúlyt vagy a státusz megszerzését szolgálták, a modern világban viszont könnyen ellenünk fordulnak.
Sok kapcsolat nem azért akad el, mert nincs szeretet, hanem mert a közelség egyszerre vágyott és félelmetes. Van, aki kapaszkodik, van, aki eltávolodik, más hol közel húz, hol ellök – és közben mindkét fél ugyanarra vágyik: biztonságra. A kötődési mintáink gyerekkorból indulnak, de felnőtt kapcsolatainkban is újra és újra megjelenhetnek. Békési Tímea addiktológiai konzultáns, etnográfus írása.
Sok gazda biztos benne, hogy a kutyája pontosan látja rajta, mikor boldog, feszült vagy szomorú. Egy bécsi kutatás most azt vizsgálta meg MRI segítségével, mi történik ilyenkor a kutyák agyában. Az eredmények szerint a mosolygó emberi arcok különösen erős választ válthatnak ki, de az ebek bizonyos negatív arckifejezések között is különbséget tehetnek.
Az ember gyáván is lehet igazi jellem, amennyiben szívvel-lélekkel igyekszik érdemleges áldozatokat hozni, még akkor is, ha sosem sikerül egészen felülkerekedni a félelmein - vallja Ranjay Gulati. Szerkesztett részlet az indiai-amerikai szervezetkutató A merészség mikéntje című könyvéből.
Nem csak a pszichológus irodájában lehet változásokat elérni – az alternatív önismereti módszerek egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Ezek közül is új és különleges a lovas terápia, amit ma már Magyarországon is több helyen ki lehet próbálni. A Nativmethod és a Bridle Up Hope Budapest szervezeteihez látogattam el, hogy a saját bőrömön is kipróbáljam ezt a módszert.
Nem mindenki él családban, és nem mindenki él párkapcsolatban. Vannak egyedülállók, vannak a szülőkkel élő felnőtt „gyerekek”, de nagynénik vagy nagybácsik is, akik úgy részei a családi rendszernek, hogy saját társuk vagy gyerekük nincsen. És jócskán vannak olyanok is, akiket szingliként definiálunk, holott társas kapcsolatban élnek, csakhogy társuknak nem embert, hanem például kutyát vagy macskát választanak. Megyeri Zsuzsanna pszichológus, pár- és családterapeuta írása.
A longevityvilágban lassan minden mérhető: alvás, pulzus, vércukor, lépésszám, regeneráció. Most a szex és az orgazmus is bekerült az egészséges öregedés ígéretei közé: egy amerikai sztárnőgyógyász szerint a kielégítő szexuális élet a hosszabb, egészségesebb élet része lehet. Csakhogy szakértők szerint könnyen csapdává válhat, ha az intimitásból is teljesítmény, az orgazmusból pedig újabb egészségügyi elvárás lesz. Szexuálpszichológusokat kérdeztünk, mit mond erről valójában a tudomány.
Sok friss szülő érzi úgy, mintha a gyerek születése után nemcsak az élete, hanem ő maga is átrendeződött volna. Az állandó aggodalom, a túlérzékenység, a bűntudat, a készenlét és a baba jelzéseire való ráhangolódás nem pusztán lelki hullámzás, a szülővé válás az agy működését és szerkezetét is átírhatja. Cikkünk Chelsea Conaboy tudományos újságíró könyve alapján készült.
Adott egy egyedülálló anya három gyerekkel, aki találkozik valakivel, egymásba szeretnek, és együtt akarják folytatni az életüket. Ez eddig elég átlagos, de Annamari élettörténete mégis más, mert korábbi identitásának a megkérdőjelezését és újraértelmezését is jelenti. Annamari esetét Megyeri Zsuzsanna pszichológus, párterapeuta tolmácsolja.
