Egy 300 000 éves, hegyes dobóbot új megvilágításba helyezheti az ember történetét
Több szempontból is különleges az a kéthegyű, fa fegyver, amellyel a korai ember vadászhatott – akár közepes méretű vadakat is el lehetett ejteni vele.
Több szempontból is különleges az a kéthegyű, fa fegyver, amellyel a korai ember vadászhatott – akár közepes méretű vadakat is el lehetett ejteni vele.
A Birminghami Egyetem tudósai egy 500 millió fényévről érkező gravitációs hullám eredetét keresték, de 10 milliárd fényévre egy sokkal érdekesebb dolgot láttak.
A fenyőfában megtalálható vegyületből, valamint a papíripar melléktermékéből is előállíthatóak lehetnek gyógyszerek – például fájdalomcsillapítók –, és ez a bolygónknak is jó hír lehet.
Amerikai kutatók egy korábbi Nobel-díjas kutatási eredményt felhasználva kezdtek el különböző hatóanyagokkal kísérletezni, hogy megfiatalítsák a sejteket. A próbálkozásuk sikerrel járt.
Első hallásra szokatlan, ám annál érdekesebb dolgot jártak körbe az ELTE kutatói az egyik új tanulmányukban: ez pedig nem más, mint hogy lehetne-e igazságosabb a súlylökés és kalapácsvetés eredményeinek mérése.
A PDS 70 nevű csillagrendszer 400 fényévre van a Földtől, és ha helyesek a spanyol kutatók megfigyelései, akkor egy igazán különleges rendszerről van szó.
Egy szétrobbanó meteor okozott riadalmat Salgótarján környékén; többen azt hitték, földrengés volt.
Amerikai kutatók vizsgálata szerint gyengébb a csörgőkígyók stresszreakciója, amikor közel van hozzájuk egy másik, azonos fajú egyed.
Egy platinadarab eddig sosem látott öngyógyulását figyelték meg kutatók, és ez nagyon fontos lehet a jövőre nézve.
A Janus nevű fehér törpe csillag 1000 fényévre található a Földtől. Egyik oldalát hidrogén, míg a másikat hélium borítja.
A NASA Perseverance nevű marsi járműve ezúttal egy konglomerátum nevű kőzetrétegből vett mintát, amelyből reményeik szerint sok információt nyerhetnek majd ki a tudósok.
17 éves korában kezdett el hanyatlani a memóriája annak a kínai fiatalnak, akinél mostanra kiderült, ilyen fiatalon Alzheimer-kórban szenved.
A Hunga Tonga-vulkán tavaly januári kitörése következtében kétszer is jelentősen megnövekedett a Föld elektromos töltöttségi szintje – állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport az ELKH Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársainak vezetésével.
Egy brit egyetem kutatói önkéntesekkel tesztelték, mennyi időt bír ki egy ember 40-50 fok közötti párás melegben. A Deutsche Welle riportja.
Pofonegyszerűsége miatt is meglepő ajánlást fogalmazott meg egy amerikai kutató a cukorbetegekkel foglalkozóknak: ellenőrizzék pácienseik fogait.
Közismert, hogy a nem megfelelő alvásminőség rossz hatással van az emberek, sőt sok állat egészségére is. Az viszont elég meglepő, hogy még az igazán egyszerű, alig 1 mm-es fonalférgek sem viselik el következmények nélkül az alváshiányt.
A kezelés után húsz hónappal sem mutatható ki a HIV-vírus annak a férfinak a szervezetében, aki még az 1990-es évek elején fertőződött meg a kórokozóval.
Fatalistán azt gondolhatjuk, hogy vagy a genetika vagy a környezet formál minket erősebben, vagy pedig megvannak a pontos arányok. Ám az újabb kutatások azt mutatják, hogy életünk során az arány változhat is. Mi lehet a rejtélyes jelenség oka?
Jelenleg még a La Niña jelenség érvényesül, ami lassítja a globális felmelegedést, az El Niño azonban már bontogatja szárnyait. Ha utóbbi dominál majd, az több tízezer halálos áldozattal járhat majd – csak Európában.
A James Webb űrteleszkóp legújabb felfedezése miatt át kell gondolniuk a csillagászoknak mindazt, amit az univerzum evolúciójával kapcsolatban eddig gondoltak.