A HD 45166 kódjellel ellátott csillagot nagyjából egy évszázada fedezték fel a tudósok, és azóta is lenyűgözi őket a létezése. Tomer Shenar, az Amszterdami Egyetem kutatója éveken át tanulmányozta a természetét, és még a létezésénél is nagyobb rejtélyt oldhatott meg: azt, hogy miként keletkezhetnek az univerzum legerősebb mágnesei.

A HD 45166 egy Wolf-Rayet-csillag. Az ilyen típusú égitestek héliumban gazdagok, és jelenlegi tudásunk szerint az univerzum legforróbb ilyen égitestei: majdnem tízszer forróbbak, mint a Nap. Bár a Wolf-Rayet-csillagok ritkák, méretük miatt jelentős mértékben járulhatnak hozzá az univerzumban lévő nehéz elemek létrejöttéhez.

Az ilyen csillagoknak sok jelenleg megmagyarázhatatlannak gondolt tulajdonságuk van, de a HD 45166-nak van néhány különösen érdekes tulajdonsága. Shenar és csapata a Hawaii szigetén található, Mauna Kea vulkán közelében lévő teleszkópot használta, hogy példátlan részletességgel tanulmányozhassa az égitestet, keresve az erős mágneses terekre utaló jeleket.

Az eredményeket más műszerek korábban mért adataival kombinálva izgalmas felfedezést tettek: a HD 45166-nak 43 ezer Gauss erősségű mágneses tere van. Összehasonlításként: a Föld mágneses tere átlagosan 0,5 Gauss.

Ennek ellenére nem ez a világegyetem legerősebb mágnese, a magnetároknak ugyanis több billiárd Gauss erősségű lehet a mágneses terük. A csillagászok mindeddig nem tudták megmagyarázni, hogyan keletkeznek ezek a megdöbbentő erősségű mezők, és a neutroncsillagok között ezen a téren miért van különbség, de Shenar szerint a HD 45166 választ adhat erre.

A számítások szerint a csillag elég masszív ahhoz, hogy szupernóvává váljon. Ez csillagászati értelemben véve már nincs messze: a hidrogén nagy részét már elégette, ezért annyira gazdag héliumban. Miután a héliumot is elhasználja, a magja összeomlik, az égitest pedig felrobban.

Mivel sokkal sűrűbb, mint eredetileg volt, a neutroncsillag hatalmas mágneses fluxusa nagyobb mezőt hoz létre, mint amekkora maga az égitest. A kutatók úgy sejtik, hogy a mágneses mező még a szupernóva-robbanást is túl fogja élni.

Shenar szerint a HD 45166 titka abban rejlik, hogy két csillagból alakulhatott ki, amelyek egy darabig külön pályán mozogtak, míg végül egyesültek.

Ahogy a Science-ben megjelent publikációban is írja, ez az első alkalom, hogy egy masszív héliumcsillagnál ilyen erős mágneses mezőt találtak.

A HD 45166 egyébként nagyjából 3000 fényévre van tőlünk, és a számítások szerint néhány tízezer év múlva fog szupernóvává válni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.