A Nature Human Behaviour című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány legnagyobb részét jegyző Carolin Kroeger, az oxfordi egyetem kutatója szerint ez akkor következhet be, ha a rossz idő miatti termeléskiesés azonnali hatásként fosztja meg jövedelmüktől a szegény munkásokat, akik így nem tudnak miből ennivalót venni. A kutató megállapítása szerint egy hét indiai hőség mintegy 8 millió embernek okoz élelmezési vészhelyzetet, míg a további 150 vizsgált országban – főleg a trópusi- és szubtrópusi területeken – van olyan, ahol egy ugyanilyen hosszú hőségperiódus több millió embert sodorhat az éhezés peremére.

A legsérülékenyebbek ebből a szempontból azok az emberek, akiket darabbérben vagy teljesítménybérben fizetnek. A tanulmány a nyugat-indiai Bengál államban dolgozó nőket említi példaként, akiket az elszállított téglák darabszáma alapján fizetnek és ha túl meleg van, akkor felére eshet a jövedelmük. A legrosszabb helyzetben az alacsony bevételű országok vannak, amelyek többnyire mezőgazdaságból élnek és az időjárás változásai miatt kiszolgáltatottak.

Kroeger számítása szerint 2021-ben mintegy 470 milliárd munkaóra veszett el a nagy meleg miatt, ami a föld minden egyes dolgozójára kivetítve körülbelül másfél hétnek felel meg. A helyzetet pedig tovább rontja, hogy az ukrajnai háború és az indiai rizskivitelnek a rossz idő miatt bekövetkezett csökkenése következtében az élelmiszerárak folyamatosan emelkednek.

Bármelyik pillanatban összeomolhat az egyik legfontosabb óceáni áramlat, és ez súlyos következményekkel jár majd

A globális éghajlati rendszer egyik leggyengébb pontja az Atlanti-óceán áramlási rendszere (AMOC), amely meleg vizet szállít délről északra, onnan pedig hideget délre. Csakhogy a globális felmelegedés és a jégolvadás miatt dán kutatók szerint a rendszer egyre instabilabb.

A tanulmány szerzői azt is megállapították, hogy az emelkedő átlaghőmérséklet miatt számos olyan növényi kultúra van, amelyekben csökkenésnek indultak a tápértékek.

Carolin Kroeger úgy látja, hogy az elmúlt két évben sorra dőlő hőmérsékleti rekordok hatása hosszú távú hatást gyakorolhat ezekre a jelenségekre, ugyanakkor ennek ellensúlyozására némi reményt lát abban, hogy védekezésként megsokszorozhatnák a termelőket védő biztosítások számát, illetve munkajogi intézkedések is javíthatnának a dolgozók helyzetén.

Az ENSZ megbízásából dolgozó klímakutatók adatai azt mutatják, hogy a 2080-ig terjedő időszakban több száz millió embernek kell majd minden évben szembenéznie egy legalább 30 napos – akár életveszélyt is magában hordozó – hőségperiódussal még akkor is, ha sikerülne a párizsi klímaegyezményben vállalt 2 Celsius-fok alatt tartani a globális hőmérséklet-emelkedést.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.