Világszerte majdnem megkétszereződött a leégett fák mennyisége az elmúlt húsz év alatt – közölte a világ erdőit figyelő Global Forest Watch adatait. A magasabb hőmérsékleteket és nagyobb szárazságot előidéző éghajlatváltozás az egyik fő tényezője ennek a növekedésnek.
Durván kilőhet a vérhígító készítmények ára, részben a sertéspestis miatt. De kinek és mire is kell a vérhígító?
Az is kiderült, hogy ezzel a módszerrel sokkal több embert lehet beoltani.
A rendkívül lassan bomló, ezért örök vegyületként emlegetett anyagok semlegesítése eddig rendkívül költséges feladat volt. Egy új módszer olcsó megoldást jelenthet.
Néhány csigolya és egy állkapocs segítségével a kutatók megalkották az ősi cápa 3D-s modelljét, amiből kiderült, óriási állatról volt szó.
A Tufts és az Oxford Egyetem kutatói szerint a herpeszt és a bárányhimlőt okozó vírusok akár Alzheimer-kórhoz is vezethetnek.
Háromszázhatvan éve, 1662. augusztus 19-én halt meg Párizsban a 17. század egyik legragyogóbb elméje, a francia Blaise Pascal, aki maradandót alkotott a matematika, a fizika és a filozófia területén is. Gondolatok című műve nem csak a francia próza remekműve, de a nyugati és keresztény gondolkodás egyik csúcspontja is.
Kilencven éve, 1932. augusztus 18-án született Luc Montagnier Nobel-díjas francia kutatóorvos, virológus, az AIDS-et okozó HIV-vírus egyik felfedezője.
A grönlandi Liparis gibbus vérében olyan fehérjék találhatók, amelyek megakadályozzák, hogy az állat megfagyjon.
Nemcsak a légkörből, de a földrészek mozgásából származó oxigén is alakította a tengerek élővilágának sokszínűségét a földi élet kezdetén egy új tanulmány szerint.
A fény- és zajszennyezés a madaraknál is kialvatlanságot okoz egy új kutatás szerint.
A Saccorhytus coronarius kövületét még 2017-ben találták meg a tudósok, de arra csak most jöttek rá, hogyan maradhatott életben.
Bár első hallásra ijesztő lehet, hogy ezernél is több rovarfaj DNS-ét fedezték fel különböző teákban, ez valójában jó hír a természetért aggódok számára.
Az ENSZ korábban azt közölte, hogy az újabb mérföldkő novemberben lehet meg, de úgy tűnik, nem kell addig várni.
Vajon miért érzi magát sokkal fáradtabbnak az, aki szellemi munkát végez, mint az, aki fizikait? Erre a kérdésre ad választ egy új tanulmány.
Egy nemzetközi verseny keretében bárki nevet adhat az emberiség eddigi legfejlettebb teleszkópja, a James Webb által felfedezett planétáknak.
A NASA egy rendhagyó küldetés során fogja felmérni, milyen hatása van a mélyűri sugárzásnak az élesztősejtekre.
A Jupiter holdja, az Europa jégtábláinak alja sokkal kevesebb sót tartalmazhat, mint az óceán többi része.
A Herbig-Haro objektumok létezéséről az 1940-es évek óta tudunk, most sikerült egy ilyet lefotóznia a Hubble-nek.
A projekt résztvevői szerint tíz éven belül újra élni fog az erszényesfarkas, más tudósok szerint ez csak tündérmese.
