Még magukat az ausztrál kutatókat is meglepte az eredmény, amit 19 vadon élő állatcsoport adatainak elemzéséből kaptak. Kiderült ugyanis, hogy jóval több a genetikai különbség az egyes fajokban, mint azt a korábbi becslések alapján hitték, ez viszont egyúttal azt is jelenti hogy gyorsabban megy végbe az evolúció, azaz a folyamat, amelyben a biológiai populációk örökölhető tulajdonságai megváltoznak az egymást követő generációkban.

A terepvizsgálatok – melyek eredményei a Science folyóiratban jelentek meg  – átlagban 30 évig tartottak, a legrövidebb vizsgált időszak 11 év, a leghosszabb pedig 63 év volt. Mindez összesen 2,6 millió órányi terepi adatot szolgáltatott a kutatóknak, ezeket az egyes állatok genetikai információival kombinálták. A kutatócsoport három évnyi munka után számszerűsítette, hogy mekkora fajváltozást okozott a genetika és a természetes szelekció. Bár Darwin eredetileg úgy gondolt, hogy az evolúció igen lassú folyamat, korábbi kutatások már kimutatták, hogy egyes fajoknál akár néhány év alatt megtörténhet.

A gyorsabb evolúcióra példát is említ a kutatásban résztvevő egyik ökológus. Az éjszakai lepkék egy faja, a nyírfaaraszolók (vagy szürke pettyesaraszolók) még túlnyomórészt fehérek voltak az Egyesült Királyságban az ipari forradalom előtt. Azonban a szennyezés később fekete kormot hagyott a fákon és az épületeken, így a fekete színű lepkéket kevésbé tudták észrevenni a madarak, azaz a színváltozás túlélési előnyt jelentett számukra. Ezért viszonylag rövid idő alatt a fekete lepkék kezdték uralni a populációt.

Mivel ez a mostani az első ilyen jellegű és léptékű tanulmány, a kutatók arra figyelmeztetnek, hogy még nem jelenthető ki egyértelműen, hogy gyorsabb a fejlődés, de az szinte biztosnak tűnik, hogy több az evolúció üzemanyaga (így nevezik a kutatók az egy fajon belüli genetikai különbségeket), mint korábban gondolták.

Mivel a világ és a vadon élő állatok egyre jobban érzik az éghajlatváltozás hatásait, nagyon fontos többet tudni arról, hogy milyen gyorsan tudnak alkalmazkodni az állatok, ugyanis ez hasznos lesz annak modellezésében, hogy mely fajok képesek túlélni és melyek nem.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.