Sajnos meg lett a következménye az antibiotikumok nyakló nélküli szedésének: a kórokozók mutálódtak, és egyre több olyan baktériumtörzs bukkan fel, amelyik már fittyet hány az orvosságokra (gyógyszer- vagy antibiotikum-rezisztens törzsek). Éppen ezért folynak kutatások alternatív gyógyítási módszerek után, és ezek egyike érdekes megközelítést alkalmaz. A nanotechnológián alapuló módszerről többek között a The Federal számolt be.
Az indiai (Mohali-beli) Nanotudományi és Technológiai Intézet (INST) szakemberei mondhatni véletlenül botlottak e módszerbe, észrevették, hogy egyes erősen fertőző baktériumok mágneses nanorészecskéket szintetizálnak a sejtjeikben. Ezeket a nanorészecskéket keverték váltakozó mágneses térrel, ezzel túlmelegedést (hipertermiát) idéztek elő a baktériumokban. A hó hatására a kórokozók 70-80 százaléka elpusztult.
Szakértők szerint azonnal vissza kell fogni az antibiotikumok nem megfelelő, túlzott használatát és új antibiotikumokat kell kifejleszteni.
A háttérben az áll, hogy a baktériumoknak (is) vasra és cinkre van szükségük a növekedéshez és a fejlődéshez, és ezeket a gazdaszervezettől veszik el. Az indiai kutatók gyógyszerrezisztens baktériumtörzseket tanulmányozva vették észre, hogy e kis mikroorganizmusok 10-20 nanométeres mágneses részecskékben tárolják a vasat és a cinket testük belsejében. A további kísérletekből az is kiderült, hogy külső mágnes vonzotta ezeket a nanorészecskéket.
Azt már korábbról is tudták, hogy a rákos sejtek is mágneses nanorészecskéket képeznek cinkből és vasból, és az ilyen sejtek elpusztíthatók hipertermia előidézésével, amennyiben külső váltakozó mágneses teret alkalmaznak. Kísérleteik során hasonló választ próbáltak kiváltani a baktériumokból. Amikor a baktériumokat váltakozó mágneses térnek tették ki, gyors hőmérséklet-emelkedést figyeltek meg, ami megerősítette, hogy a nanorészecskék képesek hőt termelni. A külső mágneses tér hatására a nanorészecskék oda-vissza mozogtak a külső váltakozó mágneses mezőt követve, energiaveszteséget okozva, amely hőként jelent meg, csaknem 4-5 Celsius-fokkal megemelve a környező közeg hőmérsékletét. A baktériumsejt mikrokörnyezetén belüli hőmérséklet-emelkedés pedig már elég magas volt ahhoz, hogy elpusztítsa őket.
Ezután fertőzött szövetek klinikai mintáival ismételték meg a kísérletet. Ezek a minták olyan baktériumokat tartalmaztak, amelyekről ismert, hogy rezisztensek az új generációs antibiotikumokra. A fertőzött szövetet 30 percig 347 kHz-es mágneses tér hatásának tették ki (ez az ember számára ártalmatlan tartomány). Azt találták, hogy elegendő hőt indukálódott, és elpusztította a baktériumok 70-80 százalékát. Az új módszert, amelyről a Nanoscale folyóiratban számoltak be a kutatók, most szabadalmaztatták.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.