Sajnos meg lett a következménye az antibiotikumok nyakló nélküli szedésének: a kórokozók mutálódtak, és egyre több olyan baktériumtörzs bukkan fel, amelyik már fittyet hány az orvosságokra (gyógyszer- vagy antibiotikum-rezisztens törzsek). Éppen ezért folynak kutatások alternatív gyógyítási módszerek után, és ezek egyike érdekes megközelítést alkalmaz. A nanotechnológián alapuló módszerről többek között a The Federal számolt be.

Az indiai (Mohali-beli) Nanotudományi és Technológiai Intézet (INST) szakemberei mondhatni véletlenül botlottak e módszerbe, észrevették, hogy egyes erősen fertőző baktériumok mágneses nanorészecskéket szintetizálnak a sejtjeikben. Ezeket a nanorészecskéket keverték váltakozó mágneses térrel, ezzel túlmelegedést (hipertermiát) idéztek elő a baktériumokban. A hó hatására a kórokozók 70-80 százaléka elpusztult.

Az antibiotikumnak ellenálló kórokozók egyetlen év alatt 1,27 millió ember halálát okozták

Szakértők szerint azonnal vissza kell fogni az antibiotikumok nem megfelelő, túlzott használatát és új antibiotikumokat kell kifejleszteni.

A háttérben az áll, hogy a baktériumoknak (is) vasra és cinkre van szükségük a növekedéshez és a fejlődéshez, és ezeket a gazdaszervezettől veszik el. Az indiai kutatók gyógyszerrezisztens baktériumtörzseket tanulmányozva vették észre, hogy e kis mikroorganizmusok 10-20 nanométeres mágneses részecskékben tárolják a vasat és a cinket testük belsejében. A további kísérletekből az is kiderült, hogy külső mágnes vonzotta ezeket a nanorészecskéket.

Azt már korábbról is tudták, hogy a rákos sejtek is mágneses nanorészecskéket képeznek cinkből és vasból, és az ilyen sejtek elpusztíthatók hipertermia előidézésével, amennyiben külső váltakozó mágneses teret alkalmaznak. Kísérleteik során hasonló választ próbáltak kiváltani a baktériumokból. Amikor a baktériumokat váltakozó mágneses térnek tették ki, gyors hőmérséklet-emelkedést figyeltek meg, ami megerősítette, hogy a nanorészecskék képesek hőt termelni. A külső mágneses tér hatására a nanorészecskék oda-vissza mozogtak a külső váltakozó mágneses mezőt követve, energiaveszteséget okozva, amely hőként jelent meg, csaknem 4-5 Celsius-fokkal megemelve a környező közeg hőmérsékletét. A baktériumsejt mikrokörnyezetén belüli hőmérséklet-emelkedés pedig már elég magas volt ahhoz, hogy elpusztítsa őket.

Ezután fertőzött szövetek klinikai mintáival ismételték meg a kísérletet. Ezek a minták olyan baktériumokat tartalmaztak, amelyekről ismert, hogy rezisztensek az új generációs antibiotikumokra. A fertőzött szövetet 30 percig 347 kHz-es mágneses tér hatásának tették ki (ez az ember számára ártalmatlan tartomány). Azt találták, hogy elegendő hőt indukálódott, és elpusztította a baktériumok 70-80 százalékát. Az új módszert, amelyről a Nanoscale folyóiratban számoltak be a kutatók, most szabadalmaztatták.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.