Napjainkban több mint 25 ezer kereskedelmi célú utasszállító van forgalomban, amik jelentős károsanyag-bocsátásért felelősek. Egy újfajta üzemanyaggal valószínűleg csökkenthető lenne ez a mennyiség.
Csak feltételekkel édes a bosszú.
David Attenborough brit természettudósról és műsorvezetőről nevezték el annak az 560 millió éves élőlénynek a kövületét, amelyről a kutatók úgy vélik, hogy az első ragadozó állat lehetett.
A hatóanyagot még nem próbálták ki emberen, de az első eredmények így is elég ígéretesek.
Inváziós szipókás rovarfajok elterjedésének és károkozásának felmérésében kéri a lakosság segítségét az ELKH Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete (ATK NÖVI).
Míg egyfelől vitathatatlanul hasznosak a növényvédőszerek, másfelől sajnos hozzájárulnak az egyre ellenállóbb kártevők megjelenéséhez. Más módszerre lenne szükség a növények védelme érdekében, és amerikai kutatók találtak is egy ígéretes eljárást. A neve mindenesetre hatásos.
Negyven százalékkal magasabb a vadon élő tigrisek száma a világon, mint azt eddig feltételezték a szakemberek, és az állomány stabilizálódni, sőt növekedni látszik – közölte a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN).
Hét éven belül már ötödik alkalommal tűnt fel idén a dél-ciprusi mocsárvidéken egy fekete flamingó, a világ egyetlen ilyen ismert madara.
A kutatók eddig úgy gondolták, hogy 100 százalékos páratartalom mellett 35 Celsius-fokos hőmérséklet az, amit az emberi szervezet képes elviselni, ám egy friss teszt alapján úgy tűnik, a tűréshatár jóval alacsonyabban van.
Hétórás űrséta után biztonságban visszatért a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) Oleg Artemjev orosz és Samantha Cristoforetti olasz űrhajós – közölte az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) pénteken.
A 300 fényév átmérőjű „csillaggyár” az éjszakai égbolt egyik leglátványosabb objektuma.
Még nyáron elindulhat a NASA Artemis 1-küldetése a Holdra. Az amerikai űrhivatal bejelentése szerint az űrhajó már augusztus 29-én elstartolhat.
Sokan azt hitték, vége a világnak, de a jelenségnek valójában sokkal hétköznapibb oka volt.
Jelenleg is zajlanak a kísérletek, amelynek végén kiderül, mennyire segít az orrba felhelyezett vérplazma a szaglás regenerálásában.
