A kutatók eddig úgy gondolták, hogy 100 százalékos páratartalom mellett 35 Celsius-fokos hőmérséklet az, amit az emberi szervezet képes elviselni, ám egy friss teszt alapján úgy tűnik, a tűréshatár jóval alacsonyabban van.
A szakemberek régóta figyelmeztetnek már, hogy a globális felmelegedés miatt a hőhullámok egyre hosszabbá és gyakoribbá válnak, és sajnos egyre melegebbek is lesznek. A meteorológusok minden alkalommal figyelmeztetnek, hogy a hőség egészségügyi problémákhoz vezethet, ám ez elsősorban az időseknek, vagy valamilyen betegségben szenvedőknek szól. Éppen ezért felmerül a kérdés: mi az a pont, amikor már egy fiatal, egészséges ember számára is túl meleg lehet a meleg?
A The Conversation éppen erre a kérdésre kereste a választ, és úgy találták: ez nemcsak a hőmérsékleten, a páratartalmon is múlik, a kettő kombinációja pedig sokkal hamarabb okozhat bajt, mint azt a kutatók eddig gondolták.
Kiszámolták: tényleg egyre több hőhullám lesz Magyarországon
Az elmúlt egy hónap időjárása pontosan beleillik a felmelegedést mutató trendbe.
A szakemberek a kettő kombinációját nedves hőmérsékletnek (wet-bulb temperature, WBT) nevezik: egy vízzel átitatott textillel borított hőmérőről leolvasott hőmérséklet, amely körül levegő áramlik.
2022 májusában és júniusában a pakisztáni Jacobabadban 33,6 Celsius-fok nedves hőmérsékletet mértek, ami már közel van az emberi alkalmazkodóképesség elméleti felső határához. Egy 2010-es tanulmány szerint ez a határ 35 Celsius-fok nedves hőmérsékletnél van. Ez 100 százalékos páratartalom mellett 35, 50 százalékos páratartalom mellett 46,1 Celsius-fokot takar. Ilyenkor a szervezet már nem tudja izzadással stabilan tartani a belső hőmérsékletét.
Szenved a hőségtől? Így lehet pihentetőbb az alvás éjszaka
Két, az alvással foglalkozó brit szakember korábban összefoglalta, mi mindent érdemes tenni annak érdekében, hogy az alvásunk a hőségben is pihentető legyen.
A lap azt írja, hogy ezt az értéket laboratóriumi körülmények között még nem tesztelték embereken – most azonban igen, és ez még nagyobb aggodalomra ad okot.
A Pennsylvaniai Állami Egyetem laboratóriumában fiatal, egészséges férfiakat és nőket tettek ki hőstressz hatásának. Minden résztvevők lenyelt egy kis kapszulát, ami adatot szolgáltatott arról, milyen hőmérsékletű a szervezetük. Ezután a szimulációs kamrába zárták őket, ahol minimális, hétköznapi tevékenységet – evés, főzés, stb. – kellett végezniük. Eközben a szakemberek emelték a kamra hőmérsékletét, és figyelték, miként változik az alany szervezetének hőmérséklete.
Térképre tették, hol nem lesz élhető a Föld, ha továbbra is ilyen ütemben pusztítjuk a bolygót
A klímaváltozás okozta, abnormális jelenségek a világ minden pontját érintik. Ezek egyik legsúlyosabb következménye, hogy bizonyos területeken néhány évtized múlva már lehetetlen lesz élni.
A felső elméleti határ jóval alacsonyabban van, mint azt a tudósok korábban megállapították. Ezek szerint
31 Celsius-fok nedves hőmérsékletnél van a tűrőképesség,
ami 100 százalékos páratartalomnál 31 fokot, 60 százalékos páratartalomnál 38 Celsius-fokot jelent.
A lap szerint a probléma az, hogy a világon tapasztalható hőhullámok már nemcsak megközelítik, de át is lépik ezt a határt. Márpedig egy ilyen kombináció amellett, hogy veszélyes a fiatalokra, az idős és beteg emberekre nézve akár súlyos, halálos kimenetelű is lehet.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
