Sokféle rovar fenyegeti a növényeket, akár azzal, hogy közvetlenül elpusztítja a növény szárát, levelét, termését vagy gyökerét, de azzal is, hogy különféle fertőzéseket továbbít a termésre. Ilyen esetekben azonnal a növényvédőszerekhez fordulunk, viszont ezek hatására egyre ellenállóbakká válnak, no nem a növények, hanem éppen hogy a kártevők. A Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói ezért egy egészen különleges módszert választottak: a „félelem szagával” próbálják elűzni a kártevőket.

A szaglás életmentő lehet (gondoljunk csak arra, hogy időben megérezzük a gáz vagy a füst szagát), és ez a rovaroknál sincsen másképp, ráadásul sokkal érzékenyebbek azokra, mint az emberek, miután a kémiai kommunikáció jóval fontosabb az esetükben. A fenyegetés szagát is megérzik, például a levéltetvek menekülnek, ha megérzik a katicabogarak szagát. Az amerikai kutatók épp ezt a kémiai reakciót próbálják kihasználni a növénykárosító rovarok ellen.

Kísérleteket végeztek, amelyek kimutatták, hogy a levéltetvek és más növényevő rovarok elkerülik a mezőket és a kerteket, ahol ragadozók illatát érzik. Ráadásul e vegyi anyagoknak való kitettség lassítja a rovarok szaporodási sebességét, és növeli a szárnyak növesztési képességét, mindkét természetes viselkedésnek az a célja, hogy jobban felkészítse őket a fenyegetések elkerülésére. De az még továbbra is kérdés maradt, hogy pontosan mely vegyületek okozták a levéltetvek „menekülési” reakcióját.

Magyar kutatók megcsinálták az E-orrot, ami kiszagolja a kártevőket

Elkészült az Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának (ELTE TTK) közös projektje; az E-orr kutatóműhely feladata az volt, hogy kidolgozza a mezőgazdasági kártevő-fertőzöttséget szaganyag alapján érzékelő rendszert.

Egy újabb kutatásban ezért gázkromatográfiás-tömegspektrometriát használtak a katicabogarak által kiválasztott illékony szagok azonosítására és kivonására. Ezután az élő levéltetvek antennáit egy elektroantennogram (EAG) géphez csatlakoztatták, és kitették őket a katicabogarak által kibocsátott egyes kémiai komponensek hatásának, hogy lássák, hogyan reagálnak a különböző vegyületekre. Mindez meglehetősen bonyolult volt, tekintettel a tetvek apró méretére, azaz igencsak kreatívnak kellett lenniük a szakembereknek.

A katicabogár által kibocsátott számos vegyület közül, az EAG jelből ítélve, a levéltetvek a legerősebben a metoxipirazinokra, például az izopropil-metoxipirazinra, az izobutil-metoxipirazinra és a szek-butil-metoxipirazinra reagáltak.

Ezen kiindulási vegyszerek felhasználásával a kutatók egy speciális szagkoktélt fejlesztettek ki, amelyet most a helyszínen kell tesztelni. A koktélt illóolaj-diffúzorból permetezik, hogy megállapítsák, a szagok valóban hatékonyak-e a való világban a kártevők elűzésében a szántóföldekről és a kertekről. Ezeket az illékony vegyszereket nem a növényekre permetezik, hanem a légkörbe kerülnek. „Emiatt élőlények, növények és emberek nem érintkeznek a termékkel, így a toxicitás kockázata meglehetősen alacsony, a kezelési stratégia pedig biztonságos. Azt vizsgáljuk, hogy ezek a szagok milyen hatással lehetnek a rovarközösség más tagjaira, beleértve a jótékony beporzókat és más ragadozó vagy parazita rovarokat” – tájékoztatták a kutatók a ZME Science folyóiratot.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.