Dél-afrikai kutatók szerint az ország átoltottsága rendkívül alacsony, emellett rengeteg a HIV-fertőzött. Úgy vélik, ezek mind „jó” indikátorok, hogy új koronavírus-mutációk alakuljanak ki, mint amilyen a helyben kitört omikron is.
A magyar felnőtteknek saját bevallásuk szerint is komoly terhekkel és állandó rohanással kell megbirkózniuk a mindennapokban, ami meg is teszi a hatását: a Generali friss felméréséből kiderül, hogy a lakosság több mint fele krónikus stresszre, közel negyede pedig rendszeres alvászavarokra panaszkodik. A 40-50-esek körében még rosszabb az arány. A folyamatos feszültség miatt azonban a szervezetünk előbb-utóbb benyújtja a számlát.
Több tízezer, talán pár százezer megosztáson van túl Facebookon az az orvostudományi idézetnek látszó szöveg, melyet az elmúlt napokban gőzerővel terjesztenek az oltásellenesek.
A magyar emberek negyede éjszakai bagolynak vallja magát, több mint harmada pedig az éjszaka nyugalmát kihasználva dolgozik vagy végez feladatokat – derült ki a Huawei felméréséből. Ha leszáll az est, legszívesebben filmet nézünk, a legtöbben pedig a város és az égbolt fényeiért rajonganak az éjszakában. Arra is fény derült, hogy a legtöbben mindössze 5-6 órát alszanak, és szeretik fotózni az éjszaka fényeit és árnyait.
Mintegy 2400 évre vezethető vissza a kínai teakultúra a kelet-kínai Santung tartományban lévő Santungi Egyetem régészei szerint, akik megtalálták a világ legrégebbi ismert teamaradványait.
A magyar űrkutatás és űrtevékenység több évtizedes múltját és jelenét mutatja be a Magyarország és a világűr című kötet, amely több mint hetven szakértő anyaga alapján készült.
Eddig ismeretlen, pengés farkú, kutya méretű dinoszauruszfaj fosszíliáit fedezték fel Chilében.
Már az 1970-es években kihalt a norvég farkas, a ma Norvégiában és Svédországban található ragadozók valójában Finnországból származnak - állapította meg egy, a genetikai állományt vizsgáló kiterjedt kutatás.
Ausztrál kutatók olyan molekuláris jeleket fedeztek fel, amelyek a testmozgás neurológiai előnyeit sűríthetik egy tablettába.
Az eddig véltnél korábban, néhány évtizeden belül több eső eshet, mint hó az Északi-sarkvidék egyes vidékein a globális felmelegedés és a tengerjég visszahúzódása miatt – jósolják kutatók egy új tanulmányban.
A felvételhez egy távirányítású eszközt használtak, aminek 990 méteres mélységig kellett merülnie, hogy megpillantsa az állatot. A 10 méteres tapogatói sálszerűen tekerednek a teste körül.
A The Lancet című orvosi lapban megjelent kutatási eredmény alapján az emlékeztető védőoltások a szervezetben lévő antitestek szintjét, valamint az immunrendszer T-sejtjeinek számát is jelentős mértékben megnövelik.
A GJ 367b az eddigi legkisebb olyan exobolygó, amit rendkívül részletes képet kaptak a tudósok.
A gyenyiszovai ember eddigi legrégebbi ismert maradványaira bukkantak Szibériában: a 200 ezer éves csontdarabokat a faj létezésére utaló első bizonyítékok lelőhelyén találta egy nemzetközi kutatócsoport.
Az egyik lelet egy gyakorlatilag teljesen ép egyedhez tartozik.
Az omikron hét olyan mutációt is hordoz, amelyek lehetővé teszik, hogy a változat rágcsálókat, például egereket és patkányokat fertőzzön meg. A kutatók szerint más, aggályos változatok, mint amilyen az alfa is, csak néhányat hordoznak ebből.
A Cardiffi Egyetem kutatói és amerikai tudósok közösen derítettek fényt arra, miért okozhat a vérrögképződést az AstraZeneca védőoltása.
Élettudományok kategóriában a magyar biokémikus kapja kutatótársával, Drew Weissmannal megosztva a 2022-es Benjamin Franklin-érmet – jelentette be a philadelphiai Franklin Intézet.
Az oltárt négy méterrel a föld alatt találták meg a régészek.
