A Brexit tette nemzetközileg ismertté az egykori francia minisztert, a a véget nem érő tárgyalásokon ő képviselte az Európai Uniót Nagy-Britanniával szemben. A 70 éves politikus már akkor jelezte: nem kíván nyugdíjba vonulni, hanem a francia politika csúcsára tör.
Hiába van három diplomája és 20 év szakmai tapasztalata, máshová nem veszik fel, mert nem tud még németül. Sayed Sadaat szerint nincs mit szégyellenie.
Madártávlatból lehet követni Afganisztán fővárosát és a kabuli reptérről induló, illetve az oda érkező repülőket.
Bármikor jöhetnek terrorakciók, a szövetséges-riválisok igyekeznek kész helyzet elé állítani a tálib mozgalmat.
A burgenlandi szociáldemokraták pártigazgatója, Roland Fürst pár napja azt állította, csak az elmúlt 2 hétben 1200 ember lépte át illegálisan a magyar-osztrák határt. Ezt ő tűrhetetlennek tartotta és az osztrák belügyminisztert hibáztatta, aki viszont a magyar határvédőket teszi felelőssé.
Teljes a bizonytalanság Afganisztánban. A tálibok a hatalmuk konszolidálására törekszenek, ezt azonban gátolhatja a humanitárius és a gazdasági válság, ami máris menekülthullámot indított el. A kabuli repülőtérnél csütörtökön elkövetett bombamerénylet viszont azt jelzi, a táliboknak is bőven vannak ellenségeik az országban.
A csütörtök délutáni kettős öngyilkos merényletben 13 amerikai katona és több tucat, a kabuli repülőtér körül tartózkodó ember vesztette életét.
Az elnök szerint egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a merényletek végrehajtásában a tálibok és az Iszlám Állam összejátszottak volna.
Az amerikai hadvezetés újabb merényletekre számít.
Négy amerikai tengerészgyalogos is életét vesztette a Wall Street Journal szerint, az AP már 12-ről ír.
Újra az urnákhoz szólíthatják a bolgárokat, akiknek elegük van a választósdiból, ám a parlamenti pártok képtelenek működőképes koalíciót létrehozni.
Több nyugati ország már korábban terrorveszélyre figyelmeztetett, amerikai források szerint öngyilkos merénylet történhetett, a Pentagon megerősítette, hogy amerikaiak is vannak az áldozatok között.
Éles lőszert nem használtak a magyar katonák a kabuli mentőakciónál, de “pattogtak a golyók körülöttük”, ám “nem elsőbálozók voltak”, nem viselte meg őket. Az egyhetes akció pontos költségét még nem tudni, de az biztos, hogy a hamarosan vesz még a hadsereg újabb két repülőgépet. A kimenekített 540 emberről részleteket nem lehet tudni, de átszűrte őket a titkosszolgálat.
Azonnal hagyja el mindenki a kabuli repülőtér környékét – kérte a brit, az amerikai és az ausztrál kormány is.
Eleve lehetetlen volt a próbálkozás, hogy bevezessék a korszerű demokráciát egy olyan országban, ahol soha nem működött központi hatalom, de azért ügyes diplomáciával és katonai erővel az USA legyőzhette volna a terrorizmust. Így vonja meg a két évtizedes vállalkozás lényegét a legendás egykori amerikai külügyminiszter és nemzetbiztonsági tanácsadó, Henry Kissinger az Economistban közölt írásában.
54 kézzel írt oldalon válaszolt Alekszej Navalnij a The New York Times kérdéseire a börtönbeli körülményekről és Oroszország jövőjéről.
A republikánusok kéjjel olvassák Biden elnök fejére az afganisztáni kivonulás kudarcát, ám azt elhallgatják, hogy másfél éve még üdvözölték a Donald Trump és a tálibok között megkötött, garanciák nélküli megállapodást.
Teljes a bizonytalanság Afganisztánban. A tálibok a hatalmuk konszolidálására törekszenek, ezt azonban gátolhatja a humanitárius és a gazdasági válság, ami máris menekülthullámot indított el.
Sikerült hazahozniuk saját embereiket és szövetségeseiket, nem indítanak több repülőt Kabulba.
A pontos időpontot nem a külügyminiszter, hanem a hadsereg főparancsnoka fogja bejelenteni. A magyarok kicsivel több mint ötszáz embert tudtak kimenekíteni.
