Rossz ómen a szerb-koszovói viszonyban a rendszámháború

„Háború nem lesz, de abban nem vagyok biztos, hogy vér egyáltalán nem fog folyni. Szerbia, és a jugoszláv utódállamból 2008-ban kivált, többségében albánok lakta Koszovó konfliktusa mögött elsősorban az áll, hogy Koszovóban október 17-én önkormányzati választást tartanak, s az érdekelt felek kampánytémává tették a kétoldalú viszonyt” – mondta a HVG-nek egy Belgrádban állomásozó, neve mellőzését kérő diplomata. Szerinte annyira feszült a helyzet, hogy a szerbek és a koszovói albánok nem is állnak szóba közvetlenül egymással, a Brüsszelbe érkező képviselőik is külön-külön tárgyalnak az EU nyugat-balkáni ügyekben illetékes megbízottjával, Miroslav Lajcakkal.

Megoldódni látszik a rendszámok ürügyén kipattant szerb-koszovói határválság

Szerbia és Koszovó képviselői megállapodtak a két ország határán kialakult válsághelyzet megoldásáról. A szemben álló felek október 2-án visszavonják a térségbe vezényelt rendőri és katonai egységeket, a helyüket pedig a NATO-békefenntartók erők, a KFOR katonái veszik át. A teljes rendezéshez azonban még idő kell.

Mielőtt az uniós megbízott ideiglenes "tűzszünetet" járt ki, a koszovói–szerb határon csak néhány kisebb átkelőt lehet használni, a nagyobbakat a szerbek munkagépekkel és kamionokkal eltorlaszolták. A koszovói rohamrendőrök állítólag összevertek több tiltakozót, a levegőben a szerb légierő repülői, valamint a KFOR nemzetközi békefenntartó helikopterei köröztek, a földön pedig egymással szemben álltak a koszovói és a szerb fegyveres erők harcjárművei.

A határzónában magyar katonák is jelen vannak, a KFOR-ban közel négyszázan teljesítenek szolgálatot.