Iszapbirkózás lett Trump vámháborújából
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Pakisztán nélkül ma nem létezne az Afganisztánt elfoglaló Talibán, amely azonban komoly fejfájást okozhat Iszlámábádnak.
A Talibán „lerázta a rabszolgaság láncait” – lelkendezett Imran Khan pakisztáni kormányfő, miután augusztusban a szélsőséges iszlamista mozgalom bevonult Kabulba. A napokban adott interjúiban azonban már úgy fogalmazott, hogy az afgán nép nem fogad el bábkormányt. Bár időt kért a nemzetközi közösségtől a segélyekre és elfogadásra ácsingózó tálibok számára, széles körű, „befogadó” kormány létrehozására szólította fel a Talibánt. Az afgán kabinet elismerését pedig többek között az emberi jogoktól tette függővé, kijelentve, hogy a nők kizárása az oktatásból „iszlámellenes”. A tálibok azzal vágtak vissza Khannak, hogy ne avatkozzon Afganisztán ügyeibe, egyúttal őt magát nevezve „bábnak”, akit „nem a pakisztáni nép választott meg”.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Már a Szijjártó-libling akkugyáraknak sem jut az egyedi állami támogatásokból. Az Állami Számvevőszék súlyos kritikákat fogalmazott meg e rendszerrel szemben, mert nem szolgálja a gazdaság érdekeit.
A világ legnagyobb húsipari cége, a brazil JBS a New York-i tőzsdére lépett, hogy finanszírozza a további növekedését. A zilált múltú vállalatot rendre megtalálják környezetvédők, politikusok és piacfelügyeletek.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.
Néhány szón, gesztuson múlt 1990-ben, hogy nem borította el Erdélyt az erőszak.