Rendkívüli csúcstalálkozót tartanak az uniós állam- és kormányfők csütörtökön és pénteken Brüsszelben. Azért a rendkívüli jelző, mert az eseménynaptárban előzetesen nem szerepelt, ezeknek a témáknak a nagy részét egy tavaszi, “normális” csúcstalálkozón szerették volna megvitatni, de a Covid-járvány átírta a menetrendet. Eredetileg csak gazdasági kérdésekre összpontosítottak volna az uniós vezetők, ugyanakkor a külpolitikai fejlemények számos olyan témát hoztak elő, amelyekkel muszáj foglalkoznia az EU-nak legfelsőbb szinten. A találkozó első napját ezek a témák határozzák meg: Belorusz, a török mélytengeri fúrások a Földközi-tenger keleti részén, az EU–Kína kapcsolatok, a Navalnij-ügy és az azeri–örmény konfliktus.
Az EU büntetne, de nem fog
Fehéroroszország és Törökország kapcsán erős a külső és a belső nyomás is azzal kapcsolatban, hogy legyenek szankciók. A belorusz helyzet egyszerűbb: valamennyi tagállam egyetért azzal, hogy az augusztusi elnökválasztás eredményét meghamisították, és elítélik a tüntetőkkel szemben alkalmazott erőszakot, nem tekintik legitim elnöknek Lukasenkát. A büntetőintézkedésekkel is azonosulnak a tagállami kormányok, Ciprus azonban nem hagyja jóvá. Ők összekötik az ügyet Törökországgal, mert a törökök olyan szénhidrogén-kitermelési tevékenységet kezdtek, amelynek során Görögországhoz és Ciprushoz tartozó területek kontinentális talapzataiból szeretnének nyersanyagot kitermelni. A vita olyannyira eldurvult, hogy már török és görög hadihajók is álltak egymással szemben, többek között az EU fellépése után azonban előbbiek visszavonultak. De a vita nem oldódott meg. Ciprus ahhoz köti hozzájárulását az belorusz szankciókhoz, hogy a törökök ügyében is szülessen hasonló döntés.
Az EU nem készült még fel egy ilyen lépésre
– mondta ezzel kapcsolatban egy magas rangú uniós forrás az EUrológusnak. Az EU inkább tárgyalna, miközben persze nem veszíti szem elől azt a török érvelést, hogy bármikor utat engedhetnek több millió migránsnak. Így aztán valószínűleg semmi sem fog történni, holott a fehérorosz tüntetők és vezetőik nagyon számítanak az uniós támogatásra és a konkrét lépésekre.
Covidos tapasztalatok
Kínával nagyon vegyes az EU viszonya. Egyrészt a kínaiak nagyon fontos kereskedelmi partnerek, másrészt az uniós kormányok nagy aggodalommal figyelik, hogy a koronavírus-járványban meggyengült európai cégeket kínai vállalatok, nagyjából korlátlan állami támogatással felvásárolják. A kínai térnyerést az EU szeretné korlátozni és versenykörülmények közé kényszeríteni, de erre még nincs meg a megfelelő eszköz.
Részben ehhez kapcsolódva az állam- és kormányfők beszélni fognak az EU úgynevezett stratégiai autonómiájáról vagy szuverenitásáról, amelynek szükségességére a koronavírus-járvány is rámutatott. Vagyis, az EU-nak bizonyos téren többet kell tennie azért, hogy ne legyen rászorulva a harmadik országokra, a külső piacokra.
Az állam- és kormányfők tárgyalni fognak még iparpolitikáról és a digitális átállás felgyorsításáról, valamint egy összegzést kapnak a brit kilépési tárgyalásokról is.
Költségvetésről, jogállamiságról, migrációról a napirend alapján nem lesz szó. Azonban számítani lehet arra, hogy a tagállami vezetők ezekben a kérdésekben is legalábbis véleményt fognak nyilvánítani. Legutóbb júliusban találkoztak, az akkori költségvetési megegyezést minden bizonnyal frissíteni szükséges és egyes részeiben újra kell majd tárgyalni. Ha ez nem most történik meg, akkor hamarosan: október közepén ugyanis ismét EU-csúcs lesz Brüsszelben.
