szerző:
Arató László (EUrologus)
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Minden nappal csökken az esélye annak, hogy a britek rendezett körülmények között hagyják el az uniót. Ha nem lesz megállapodás, akkor olyan szabályok lépnek életbe, amelyek sokkal bonyolultabbá és drágábbá teszik az EU és Nagy-Britannia kapcsolatát. Tulajdonképpen mindenki rosszul jár, kivéve pár bruges-i halászt.

Jobb, ha felkészülünk arra, nem lesz rendezett Brexit, a jövőbeli kapcsolatok szerződéses rendezése nélkül távozik az Egyesült Királyság – immár nem csak jogilag, hanem gyakorlatilag is. Már hetek óta arról beszélnek a tárgyalók a britek és az EU oldaláról is.

©

Bár Nagy-Britannia január 31-én kilépett az Európai Unióból, az év végéig még egy olyan átmeneti időszak van, amelyben majdnem minden maradt a régiben. Január 1-jén azonban végképp távozik a szigetország EU-ból, ez pedig rendkívüli helyzeteket fog eredményezni, ha nincs egyezség. Például azonnal megindulhat Belgiumból, a festői flamand városból, Bruges-ből 50 halászhajó a brit vizekre, hogy kedvükre halásszanak. Mindezt teljesen jogszerűen: 1656-ban ugyanis az angol polgárháború elől menekülő II. Károlyt a derék bruges-iek fogadták be, három évig vendégül látták, a király pedig 1666-ban egy chartába foglalva megígérte nekik a halászati jogot az idők végezetéig. Ezt később, 1820-ben a brit birodalom megerősítette. A flamand kormány pedig előkereste a megállapodást múzeumból (1963-ban találták meg a dokumentumot), bemutatták a televízióban is, majd elküldték a Brexit-ügyi főtárgyalónak, Michel Barnier-nek, hogy jogi útmutatást kérjenek tőle.

Ezzel persze a Brexit-kép nem lett tisztább, a flamandok is azt mondják, hogy nem zsarolnak, csak a megállapodást szeretnék elősegíteni. Ami egyébként számukra igen fontos, mert ha nincs megegyezés halászati kérdésekben, akkor az Belgium esetében ez számos ágazatban sok ezer munkahely megszűnését jelenti. (Természetesen a halászok egy része az 50 halászhajó jóvoltából munkához juthatna.)

Az EU még fegyelmezné a briteket

Utoljára múlt héten volt tárgyalási forduló, ahol a felek csekély mértékű előrehaladásról és nagy nézetkülönbségekről számoltak be. Szintén egy hete volt EU-csúcs is. Itt a tagállami vezetők csak egy összefoglalót kaptak a helyzet állásáról, ezt követően mondta azt Angela Merkel német kancellár, hogy amíg vannak tárgyalások, addig ő optimista.

Ursula von der Leyen
©

Az Európai Bizottság vezetője, Ursula von der Leyen már inkább óvatos. Ennek jegyében az uniós csúcs kezdete előtt pár órával bejelentette, hogy az EU kötelezettségszegési eljárást indít Nagy-Britannia ellen. Azért, mert a brit kormány szeptemberben olyan törvényjavaslatot terjesztett be a belső piacáról, amely elfogadása esetén sértené a Brexit-megállapodás Írországról és Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvének rendelkezéseit.

Brüsszel persze igen komolyan veszi a britek kötelezettségeit: tavaly azért indítottak jogsértési eljárást Londonnal szemben, mert nem jelöltek uniós biztost, noha mindenki tudta, hogy politikai értelemben Nagy-Britannia 2020. január 31-én lép ki az EU-ból, az új Bizottság decemberben állt fel, vagyis két hónapra kellett volna egy brit biztos. Természetesen nem lett.

Ebben az évben tehát még az uniós szabályok szerint zajlik minden a kontinens és a britek között, új szabályokra januártól van szükség. Ahhoz, hogy ezek szűk három hónap múlva életbe léphessenek, még végig kell menni az uniós és tagállami jogalkotási és jóváhagyási folyamatokon, ezért Boris Johnson brit miniszterelnök úgy számol, hogy október 15-ig, vagyis csütörtökig kell elkészülni a szöveggel – legkésőbb.

Boris Johnson
©
De őket az sem zavarja, ha nincs megállapodás. A téma fontos napirendi pontja lesz a jövő heti állam- és kormányfői csúcsnak, bár az eredeti tervet biztosan nem tartják: korábban úgy gondolták, ott már csak rá kell bólintani az alaposan kitárgyalt egyezségre.

Káosz földön, vízen, levegőben

Az EU és Nagy-Britannia az elmúlt évtizedekben nagyon szoros kapcsolatban volt, az uniós szerződések meghatározták a brit mindennapokat is. Most ezeket a szálakat kell elvágni és ha sikerül, újrakötni. Ha nem sikerül, akkor is lennie kell valaminek, ami viszont sokkal bonyolultabb, mint ami eddig volt. Szabadkereskedelmi megállapodás híján például az áruforgalomban a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályai, vitarendezése lesz irányadó. Ez vámok megjelenését és az árak növekedését eredményezi majd. Mindez az áruellátási láncban is gondot okoz, átmenetileg készlethiányra is számítaniuk kell a briteknek. A gyógyszerellátásban is fennakadásokra lehet számítani, mert a behozott gyógyszereket újra kell tesztelni, s ez 4-6 hetes csúszással járhat. A határforgalom lényegesen lelassul, a fuvarozóknak másfajta feltételeknek is meg kell felelni. A britek most úgy számolnak, hogy a belépő oldalon akár hétezer kamion is feltorlódhat, ami kétnapos várakozást jelent. Már most új létesítményeket építenek a nagy kikötők mellett.

Kamionok a dél-angliai Dover város kikötőjében 2020. január 16-án
©

Szintén megoldatlan kérdés, hogy mi lesz a nagypénteki megállapodással és az ír-északír határral, hogyan lehet megoldani, hogy legyen is határ, meg ne is, és mindez ne járjon a konfliktus újraéledésével.

Megállapodás híján a légiközlekedésben is káosz lesz. A pilótákra, repülőgépekre és repülőgép-alkatrészekre kiadott tanúsítványok, engedélyek és regisztrációk érvénytelenné válnak, és azokat egy uniós tagállamnak újra érvényesítenie kell, a légiközlekedési cégeknek pedig át kellene tenniük a székhelyük az EU-ba és többségi uniós tulajdonban kellene működnik.

A biztonság terén is hiányosságok lesznek, a brit hatóságok ugyanis nem férnek majd hozzá az uniós rendőrségi adatbázishoz. A gyanúsítottak kiadatása szintén nehezebb lesz, mert az Egyesült Királyság nem vesz részt az európai elfogatóparancs rendszerében, és egyelőre nem állapodtak meg pótlásáról.

És térjünk vissza a kezdetekhez, a halászathoz, ez az a terület, ahol sehogy sem sikerül közös nevezőt találni, a britek nem akarnak uniós halászok számára hozzáférést biztosítani a saját vizeikhez. Jelenleg az EU halászati hozamának 42 százaléka származik brit területről, ugyanakkor a brit termelés 75 százaléka megy a mostani uniós piacra. Megegyezés nélkül egyik oldalról mintegy hatezer ember válna munkanélülivé (kivéve a bruges-i halászokat), másik oldalról pedig a brit termékek sokkal nehezebben és drágábban jutnának az uniós piacra.

A sort még hosszan lehetne folytatni a roamingdíjak jövőjétől az Erasmus-ösztöndíjak sorsán át a kisállatok határon történő átszállításának bürokratikus feltételrendszeréig. Ezt egyébként meg is tettük korábban, amikor a megállapodás nélküli Brexit réme egyszer már felmerült. Akkor ugye sikerült a problémát elhárítani, igaz, úgy, hogy a kilépés végül több mint 10 hónapot csúszott. Ezt a fogadkozások ellenére most sem lehet kizárni - ebből a szempontból is kulcsfontosságú lehet a jövő heti EU-csúcs.

Nyugdíjas állás

Van még egy fontos szempont, ami sürgetővé tenné a megegyezést. Míg a brit kormány(ok) már több Brexit-ügyi főtárgyalót elfogyasztott, az EU részéről 2016 óta a francia Michel Barnier viszi az ügyeket. Az unió intézményeire vonatkozó szabályok szerint azonban a nyugdíjkorhatár 66 év, ezt követően legfeljebb 4 évig lehet még valakit foglalkoztatni. Barnier január végén lesz 70 éves.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!