A Reuters európai bizottsági forrásokra hivatkozva azt írja, hogy a Bizottság novemberben jóváhagyhatja Lengyelország és Magyarország uniós finanszírozású nemzeti helyreállítási terveit, de feltételeket szab a jogállamiság tiszteletben tartásával kapcsolatban.

Jövő héten a finn és az észt tervet is elfogadja a testület, így a magyar és a lengyel terven kívül már csak a svédek javaslatának nem zárult le az értékelése – a bolgárok és a hollandok még nem adták be helyreállítási tervüket. Varsó és Budapest finanszírozási igényével kapcsolatban csütörtökön a meghosszabbított elbírálási határidő is lejárt, és új időpontot nem tűztek, ezért most szakértők, újságírók, elemzők különböző dátumokhoz igyekeznek kötni a jóváhagyást. Ezzel összefüggésben mások arra figyelmeztetnek, hogy ha az állam- és kormányfők szintjén el akarják kerülni a nyílt vitát, akkor az ügyet a három hét múlva esedékes uniós csúcstalálkozó előtt rendezni kell.

Lengyelország 23 milliárd euró uniós támogatást és 34 milliárd kedvezményes hitelt kaphat, míg Magyarország 7,2 milliárd euró, azaz 2511 milliárd forint támogatásra számíthat a következő években, a hitelt az Orbán-kormány nem kérte.

Ugyanezt a két országot érinti az uniós költségvetés védelme érdekében megalkotott jogállamisági mechanizmus. Ennek az első eljárásait szeptemberre ígérte az Európai Bizottság, ez azonban nem történt meg. Viszont továbbra is nagy a nyomás az Európai Parlament részéről – sőt, perrel is fenyegetnek – a mechanizmus aktiválása érdekében. A Politico értesülései szerint erre október 25-e előtt sor kerülhet – ekkor ülésezik ugyanis az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrzési Bizottsága, amely kiemelt ügyként foglalkozik az uniós pénzek hatékony védelmével és ennek elmaradásáért az Európai Bizottságot okolják.