Orbán már az európai demokráciát félti Brüsszeltől

“12 ország most közösen írt egy levelet, amelyben leírtuk, hogy ahelyett, hogy kötelező kvótákkal bombáznának bennünket megint, mert ezt napirendre tűzik újra, ehelyett leírtuk, milyen lépéseket kellene tenni annak érdekében, hogy Európa külső határait megvédjük” – ezt mondja Orbán Viktor abban a videóban, amellyel a magyar miniszterelnök az uniós csúcsra hangolt.

Az általa tett kijelentés első fele azonban nem igaz. Egyetlen szó sem esik a levélben kötelező kvótákról vagy migránsok áthelyezéséről, mint ahogy nincs is jelenleg az EU-s döntéshozatali mechanizmusában olyan előterjesztés, amely kvótarendszert említene. A miniszterelnöki mondat második fele pedig arra utal, hogy a levelet aláíró tagállamok (Ausztria, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Görögország, Magyarország, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Szlovénia) azt kérik az Európai Bizottságtól, hogy a schengei határkódex átdolgozása során fordítsanak nagyobb figyelmet a külső határok védelmére. Külön kiemelik az úgynevezett hibrid fenyegetések elleni fellépést (ez történik a Fehéroroszországgal közös határon, ahol migránsokat szervezetten szállít a belarusz rezsim a határra) és a fizikai akadályok megépítését, amelyhez az EU-nak is hozzá kell járulnia. A levél címzettje egyébként az Európai Bizottság két tagja, akikhez a migráció tartozik.

Orbán az elsők között érkezett a csúcstalálkozóra, ahol válaszolt néhány kérdésre is. Lengyelországgal összefüggésben azt mondta, hogy boszorkányüldözés van Európában a lengyelek ellen és szerinte ott semmi keresnivalója az EU-nak, ahol a szerződések erre nem biztosítottak jogköröket.

Lopakodó hatáskörbővítés zajlik, a lengyelek megindították a csatát, ott a helyünk mellettük

– foglalta össze Orbán. Utána pedig az Európai Bizottság zöld átmenetet támogató programját, a “Fit for 55” elnevezésű csomagot bírálta, amelyet a magyar miniszterelnök valamiért “Fit 45”-ra keresztelt.

Ennek a csomagnak a lényege, hogy 2030-ra az EU a károsanyag-kibocsátását 55 százalékkal szeretné csökkenteni. A magyar miniszterelnök szerint a javaslat:

• lerombolja a középosztályt,
• az európai demokráciát veszélybe sodorja,
• szétveri az európai gazdaságot, ezért

“ennek megálljt kell parancsolnunk”.

Az utolsó csúcstalálkozójára érkező Angela Merkel igyekezett tompítani a jogállamisági vita élét. Azt mondta, hogy az Európai Bíróság előtt folyó perek lavinája nem fogja megoldani ezt a kérdést, mert a probléma az, hogy az országok eltérően vélekednek arról, hogy mit jelent az EU. Egyre szorosabb uniót vagy nemzetállamok lazább szövetségét. A legjobb hely ennek megbeszélésére az Európa jövőjéről szóló konferencia lenne – ajánlott Merkel egy megoldást.

A jogállamisági kérdésekben rendre a leghatározottabb álláspontot elfoglaló holland miniszterelnök már a bejáratnál megfogalmazta tárgyalási pozícióját:

A bírák függetlenségének kérdese Lengyelországgal összefüggésben „nem alkuképes”

– szögezte le Mark Rutte. Valószínűleg így van ezzel Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök is, aki hangsúlyozta, hogy nyitott a párbeszédre európai kollégáival, de kormánya nem fog „zsarolás hatására cselekedni”. A lengyel kormányfő szerint a legmagasabb uniós bíróság olyan területeken próbál dönteni, ahol nincs hatásköre a cselekvésre.

A csúcs csütörtöki, első napján a jogállamiságról, az energiaárakról és a migrációról lesz szó.