Három új jogszabályjavaslatott terjesztett elő az Európai Bizottság a zöld megállapodás részeként. A célok között szerepel

• az erdőirtás megállítása,
• a fenntartható hulladékgazdálkodás megújítása,
• a talajok egészségesebbé tétele.

Az 1990-től 2020-ig terjedő időszakban a világ 420 millió hektár erdőt veszített el, ami nagyobb terület, mint az Európai Unióé. A folyamatok fő oka az olyan árukhoz kapcsolódó mezőgazdasági termelés bővülése, mint a szója, a marhahús, a pálmaolaj, a fa, a kakaó és a kávé.

Hogy ez mekkora probléma, arra egy kutatás is rávilágított. Ebből az derült ki, hogy az Európában forgalmazott brazil termékek ötöde kötődik erdőirtáshoz.

A brazil szója és marhahús ötöde erdőirtás után kerül Európába

„A bolygó felmelegszik és élhetetlenné válik, akár már az unokáink számára, s hogy ez ne így legyen, vissza kell fogni a széndioxid-kibocsátást" - mondja Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Csoport igazgatósági tagja. Az energiacég a nagy nemzetközi vállalatcsoport tagjaként úttörő szerepet játszik Magyarországon a fenntartható energetikai megoldások elterjesztésében, az e-mobilitástól, a napelemes rendszerek telepítésén át, egészen az évtizedekkel ezelőtt épített villamos hálózatok fejlesztéséig.

Egy másik kutatásból pedig az derült ki, hogy a nyugati társadalmak étkezési szokásai miatt a fogyasztáshoz fejenként átlagosan négy fa kivágása szükséges.

A javasolt új szabályokkal azt garantálnák, hogy az uniós piacon vásárolt, használt és fogyasztott termékek ne járuljanak hozzá a globális erdőirtáshoz és erdőpusztuláshoz. A rendelet kötelező szabályokat állapít meg azon vállalkozások számára, amelyet ezeket az árukat az uniós piacon forgalomba kívánják hozni. A cél, hogy csak

nem erdőirtáshoz kötődő és más törvénysértő gyakorlatokkal előállított termékek legyenek engedélyezve az uniós piacon.

Ennek érdekében az Európai Bizottság bevezet egy országértékelés rendszert is, alacsony, normál és magas kategóriába sorolva az egyes államokat. A magas kockázatú országokban készült termékekre alaposabb ellenőrzés és szigorúbb szabályok vonatkoznak.

A remények szerint az erdőirtásmentes termékek fogyasztása mérsékelni fogja az üvegházhatású gázok kibocsátását. Ez nemcsak az illegális, hanem minden, a mezőgazdasági terjeszkedés miatti erdőirtás ellen irányul - mondta a javaslat bemutatásakor Virginijus Sinkevičius, a környezetvédelemért, óceánokért és halászatért felelős európai biztos.

Virginijus Sinkevicius

AFP / FREDERICK FLORIN

Hadüzenet a szemétmaffiának

2004 óta az EU 75 százalékkal több hulladékot exportált. Ennek majdnem fele olyan országokba kerül, ahol a szemetet elégetik vagy nem környezetbarát módon kezelik, növelve ezzel a természeti károkat. Ez ellen is fellépne az Európai Bizottság. A javaslat szerint az OECD-n kívüli országokba irányuló hulladékexport korlátozott lesz, és csak akkor lesz engedélyezhető, ha a harmadik országok hajlandóak bizonyos hulladékok fogadására és fenntartható módon történő kezelésére. Az OECD-országokba irányuló hulladékszállítmányokat nyomon fogják követni, és azok felfüggeszthetők lesznek, amennyiben súlyos környezeti problémákat okoznak a célországban. A hulladékszállító cégek feladata lesz, hogy a fogadó létesítményt független vizsgálatnak vessék alá, amelynek igazolnia kell, hogy a hulladékot környezetvédelmi szempontból megfelelően kezelik.

Az EU-n belül a Bizottság a kialakult eljárások egyszerűsítését javasolja, jelentősen megkönnyítve a hulladék körforgásos gazdaságba való visszatérését anélkül, hogy csökkenne az ellenőrzés szükséges szintje. A hulladékszállításról szóló rendelet tovább erősíti az illegális hulladékkereskedelem elleni fellépést, amely a környezeti bűnözés egyik legsúlyosabb formája, mivel az illegális hulladékszállítás potenciálisan a hulladékszállítás 30 százalékát teszi ki, évente 9,5 milliárd euró értékben.

Az új uniós talajvédelmi stratégia célja pedig egy aggasztó helyzet kezelése. Az egészséges talaj élelmiszereink 95 százalékának szolgál alapul, a világ biológiai sokféleségének több mint 25%-ának nyújt otthont, és a Föld legnagyobb szárazföldi széntárolója.

Az EU-ban azonban a talajok 70 százaléka nincs jó állapotban.

E stratégia feladata, hogy növelje a talaj széntartalmát a mezőgazdasági területeken, küzdjön az elsivatagosodás ellen, helyreállítsa a degradálódott földterületeket és talajt, és biztosítsa, hogy 2050-re valamennyi talaj-ökoszisztéma egészséges állapotban legyen.

“Az erdőirtásról szóló rendeletünk választ ad a polgárok azon felhívására, hogy minimálisra csökkentsük Európa erdőirtáshoz való hozzájárulását, és mozdítsuk elő a fenntartható fogyasztást. A hulladékszállításra vonatkozó új szabályaink fellendítik a körforgásos gazdaságot, és biztosítják, hogy a hulladékexport máshol ne károsítsa a környezetet vagy az emberi egészséget. Talajvédelmi stratégiánk pedig lehetővé teszi a talaj egészségessé tételét, fenntartható használatát és a szükséges jogi védelmet” - összegezte a három javaslatról véleményét Frans Timmermans, az európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnök.

AFP / DURSUN AYDEMIR

Az első kritikák

A brüsszeli klímavédelmi tervek egyik leghangosabb kritikusai a Zöldek európai parlamenti képviselői. Általában úgy vélik, hogy amit az Európai Bizottság nagyszabású és ambíciózus tervként harangoz be, az édeskevés az igazi eredmények eléréséhez. Így volt ez most is. Az erdőirtás megállításával kapcsolatos javaslat Heidi Hautala EP-képviselő szerint a természetvédelem mellett az emberi jogok tiszteletben tartását is fontos figyelembe venni, különös tekintettel az őslakosok és a helyi közösségek jogaira. Másrészt a képviselő kevesli, hogy csak a marhahús, a kakaó, a kávé, a pálmaolaj, a szója és a fatermékek szerepelnek a listán, miközben számos egyéb termék is negatív hatással van az erdőirtásra.

Régóta ösztönözzük a Bizottságot, hogy a marhahúson, a gumin és a kukoricán kívül más húsokat is emeljen be a javaslatba

- mondta Heidi Hautala. Párttársa, Ville Niinistö szerint a Bizottság javaslata túl sok kiskaput tartalmaz. “Bolygónk biológiai sokféleségének megőrzéséhez nem elég csak az erdőkre koncentrálni, hanem más ökoszisztémákat is meg kell védeni, mint például a szavannákat, a vizes élőhelyeket és a tőzeglápokat. A Bizottság e tekintetben alulteljesítette” - jelentette ki.

Az új KAP (a közös agrárpolitika) jogszabály továbbra is ösztönzi a talajt károsító mezőgazdasági gyakorlatokat, ezért az EP-képviselőknek ez le kellene szavazniuk - ezt már egy másik zöld politikus, Bas Eickhout mondta, hozzátéve, hogy a talajvédelmet többé nem szabad egyedül az EU-tagállamokra bízni, ezért örvendetesnek tartja, hogy a Bizottság európai talaj-egészségügyi törvénnyel áll elő.

Ugyancsak bírálatának adott hangot a COPA-COGECA, az európai gazdálkodók és agrárvállalkozások érdekeit képviselő csoport. Közleményük szerint az erdőirtás visszaszorítására olyan eszközt is be akar vetni az EU, amelyhez nincs joga. “A WTO tagjaként az EU-nak teljes mértékben tiszteletben kell tartania a WTO szabályait, és biztosítania kell egy nyitott, átlátható és méltányos többoldalú kereskedelmi rendszert. Ebben a tekintetben az országok kategorizálására vonatkozó teljesítményértékelési rendszerről szóló jelenlegi javaslat összeegyeztethetetlen ezekkel a szabályokkal, és súlyos következményekkel járhat a jövőbeni kereskedelmi kapcsolatokra, és torzíthatja a versenyt mind az uniós, mind a globális piacon” - jelentették ki. Ezen kívül hiányolják azokat a terveket, amelyekkel a gazdálkodók kárpótolhatók abban az esetben, ha egyes, mezőgazdaságban szükséges termékek (fehérje, takarmány) a szigorítások miatt lényegesen drágábbá válnának.