Megkongatta a vészharangot az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) igazgatója. Andrea Ammon közlemény adott ki, amelyet így kezdett:

Az ECDC által futtatott közelmúltbeli modellezési forgatókönyvek azt mutatják, hogy a vírus delta variánsa mint potenciális betegségteher az EU-ban/EGT-ben nagyon magas lesz decemberben és januárban, hacsak most nem alkalmaznak közegészségügyi intézkedéseket, a vakcinafelvétel növelésére irányuló folyamatos erőfeszítésekkel kombinálva, a teljes népesség körében.

Az igazgató elismeri, hogy az oltási programoknak köszönhetően sikerült megelőzni számos halálesetet és kórházi felvételt, de még mindig vannak olyan korcsoportok és alpopulációk, amelyeknél a lefedettség a kívántnál alacsonyabb. Ezért ezeknek a rétegeknek a beoltása mellett, a harmadik adagok felvételére is figyelmet kell fordítani, de még így sem kerülhetők el a nem orvosi, gyógyszerészeti intézkedések.

Az EU-ban jelenleg az átlagos átoltottsága szint a teljes népességre vetítve 70 százalék alatt van, a kórházba felvett betegek nagy része pedig a nem oltottak, azon belül a valamelyik kockázati csoportba tartozók közül kerül ki.

Az országoknak fontolóra kell venniük az emlékeztető oltást minden 18 éves és idősebb felnőtt számára, elsőbbséget kell élvezniük a 40 év felettiek csoportjai

– jelentette ki az igazgató. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a nem gyógyszerészeti beavatkozásokat – vagyis a korlátozó intézkedéseket – is meg kell fontolni, különös tekintettel a közelgő ünnepi időszakra, amikor többen utaznak és gyűlnek össze zárt térben.

Az ECDC vezetőjének ez a nyilatkozata nem véletlenül éppen szerdán látott napvilágot. Jó indokot szolgáltat ugyanis majd az Európai Bizottságnak arra, hogy többek között erre hivatkozással is, új utazási ajánlásokat jelentsen be. Ez holnap, csütörtökön történik majd meg, azonban a részletek már kiszivárogtak. Eszerint

az oltottak (vagy frissen teszteltek) számára nem jelent változást az új rendszer, a digitális Covid-igazolvánnyal nem rendelkezők azonban jó eséllyel kényszerülhetnek karanténra.

Ebből a szempontból az európai országok többségében az orosz vagy a kínai oltás is egyenlő lesz az oltatlansággal. A brüsszeli ajánlások mindezt úgy szeretnék elérni, hogy az országalapú megközelítést felváltja a személyalapú. Más szóval, az uniós országoknak többé nem attól függően kell előírniuk karantént, hogy honnan érkezik az utas, hanem attól, hogy rendelkezik-e érvényes digitális Covid-igazolvánnyal.

Az országtérkép megmarad, de módosul, és figyelembe veszik például az oltások arányát is. Kevesebb lesz a karantén alóli mentesség is: a cél az, hogy csökkentsék azoknak a számát, akik “megúszhatják” a Covid-igazolványt azáltal, hogy alapvető munkavállalónak minősülnek. Az uniós Covid-igazolványt pedig kiegészítik olyan frissítéssel, amely tartalmazni fogja a harmadik vagy emlékeztető oltásokat is.