Az EU védelmének erősítése a francia uniós elnökség egyik legfontosabb célkitűzése. Ez egyezik az Európai Bizottság két évvel ezelőtt megfogalmazott programjával, amelynek egyik vállalása volt, hogy csökkenti az EU kitettségét ezen a téren is. A most közzétett csomag elemei a következő három terület köré csoportosítható:

• annak feltérképezése, hogy milyen ösztönzőkkel mozdíthatók elő eredményesebben az európai uniós együttműködés keretében kifejlesztett és/vagy beszerzett kulcsfontosságú stratégiai képességekre és kritikus stratégiai eszközökre irányuló tagállami beruházások;
• az EU-n belüli együttműködés keretében kifejlesztett védelmi képességek közös beszerzésének fokozott ösztönzése;
• a tagállamok felszólítása a fegyverkivitel-ellenőrzési gyakorlatok további észszerűsítésére és közelítésére, különösen az uniós együttműködés keretében kifejlesztett védelmi képességek tekintetében.

A terveket bemutató sajtótájékoztatón elhangzott az is, hogy 2022 végéig az Európai Védelmi Alap (EDF) 1,9 milliárd eurót fog beruházni a védelemmel kapcsolatos kutatási és képességfejlesztési projektekbe. A közös beszerzések ösztönzésére az Európai Bizottság javasolja, hogy ezek a beruházások legyenek áfamentesek.

Egyre gyakoribb jelenség, hogy a polgári technológiákat katonai célokra is alkalmazzák, és a meglévő együttműködési eszközöknek köszönhetően az EU megfelelő helyzetben van ahhoz, hogy vezető szerepet töltsön be, ha együtt lépünk fel - mondta Margrethe Vestager, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke. - Össze kell fognunk a kkv-kat és az innovációs potenciált az Unió egészére kiterjedően. A biztonsági és védelmi technológiák új generációját a kezdetektől fogva egy uniós együttműködési keretben kell kifejleszteni.

A védelmi képességek javítása érdekében az év végéig a Bizottság előterjeszti javaslatát az Európán belüli és annak határain kívüli katonai mobilitás fokozása érdekében. Ez olyan gyorsreagálású erők telepítését jelenti, amelyek révén az EU-nak ütőképes alakulatai lehetnének, közös parancsnokság alatt, amelyek rövid időn belül fel tudnának lépni egy válsághelyzet esetén.

Az európai állam- és kormányfők márciusban foglalkoznak majd a védelmi kérdésekkel. Itt várhatóan elfogadják azt az úgynevezett stratégiai iránytűt, amely azonosítja az EU-t fenyegető veszélyeket és meghatározza az ezekre adandó válaszokat.

Egy másik előterjesztésében az Európai Bizottság új javaslatokat fogalmazott meg a harmadik nagy műholdhálózatra vonatkozóan, amely kiegészíti meglévő rendszereit. Jelenleg a Galileo globális navigációs rendszerként működik, a Kopernikuszt pedig a Föld megfigyelésére használják. Az új műhold pedig az uniós kommunikációs rendszerek biztonságát szolgálja majd. A beruházás költsége körülbelül 6 milliárd euró, amelyből 2,4 milliárdot uniós források, a fennmaradót pedig befektetők biztosítanák. A cél, hogy az új műhold 2025-ben működésbe álljon.