Véget ért az EU-csúcs: az oroszt kiváltó közös energiabeszerzés mellett döntöttek

Kivételesen hosszúra nyúlt az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója. Csütörtökön csak az orosz-ukrán háborúval foglalkoztak, míg a pénteki nap nagy részében, egészen az esti órákig a megugró energiaárakról volt szó.

  • EUrologus

A tárgyalásokat többször is megszakították, újabb és újabb javaslatok érkeztek a delegációktól és sok egyeztetésre volt szükség, míg végül olyan szöveget tudtak elfogadni, amely mind a 27 tagállamnak megfelelő volt.

A csúcstalálkozó után a tagállami vezetők közül Mario Draghi olasz miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Európának lehetősége van arra, hogy kollektív fellépéssel hatékonyan korlátozza gázárait. Európa „a világ legnagyobb földgázvásárlója”, és „nagyon erős a piaci ereje” – mondta Draghi, utalva arra, hogy a tagállamok elhatározták, a leépíteni kívánt orosz energiát közös vásárlásokkal oldják meg. Ez azért is indokolt, mert mint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elmondta, a globális gázvásárlás 75 százaléka Európában összpontosul, tehát az EU-nak is van hatása az árakra.

Már beszámoltunk arról, hogy az EU egyik legnagyobb forrása az Egyesült Államok lesz: az EU-USA megállapodás értelmében a jelenlegi 22 milliárd köbméter LNG gázszállítást idén 15 milliárd köbméterrel, a következő évtől pedig 50 milliárd köbméterrel emelik meg. Ezzel az új mennyiséggel az évi 155 milliárd köbméteres orosz szállítás közel harmadát ki lehet váltani.

A tagállamok által elfogadott végkövetkeztetésekben is szerepel a közös energiahordozó-vásárlás és felsorolnak számos olyan eszközt, megoldást, amelyekkel az energiaárakat korlátozni lehet. A piaci folyamatokba való beavatkozásra ugyanakkor nem ért egyet minden kormány, ezért az Európai Bizottságot kérték fel további lehetőségek kidolgozására. Az Európai Tanács

felhívja a Bizottságot, hogy terjesszen elő olyan javaslatokat, amelyek hatékonyan kezelik a túlzott villamosenergia-árak problémáját, miközben megőrzik az egységes piac integritását, fenntartják a zöld átállás ösztönzőit, megőrzik az ellátás biztonságát és elkerülik az aránytalan költségvetési költségeket

- áll többek között a dokumentumban. Erre a kérdésre a következő uniós csúcstalálkozón térnek vissza, az Európai Bizottságnak pedig májusban kell bemutatnia az erre vonatkozó terveket. Ezek között szerepelhet az áram árának „leválasztásának” lehetősége a gáz árától, de az árplafon vezetése is napirenden van, az energetikai cégekkel történő egyeztetés alapján.

A vitában fajsúlyos szerepet játszott Spanyolország, amely - Portugáliával együtt - nagyon rossz infrastuktúrával rendelkezik, ami az európai hálózatok összekapcsolását illeti. Ezen a téren az Ibériai-félsziget külön elbánásban fog részesülni - állapították meg a vezetők.

A mostani találkozón újabb, Oroszországgal szembeni szankciókról nem döntöttek az állam- és kormányfők. Ursula von der Leyen azt mondta ezzel kapcsolatban, hogy most szigorúan oda kell figyelni a nyomon követésre és a végrehajtásra.

Most minden erőfeszítésünknek a szankciók végrehajtására, valamint a kijátszások megakadályozására kell irányulnia

– mondta von der Leyen. Az EU-csúcs krónikájához tartozik még, hogy egyhangúlag újabb két és fél évre meghosszabbították az Európai Tanács elnöki tisztében Charles Michel belga liberális politikust, Belgium volt miniszterelnökét.

Háború Ukrajnában

Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.

Hozzászólások