Véget ért a Konferencia Európa Jövőjéről elnevezésű rendezvénysorozat, amelynek keretében több mint egy éven keresztül kérték ki az európai polgárok véleményét. Kilenc nagy területen fogalmaztak meg elképzeléseket és elvárásokat, amelyeket végül egy nyilatkozat formájában át is nyújtottak a tagállamoknak. Összesen 49 témakörben 325 konkrét intézkedést javasoltak, amelyekkel kapcsolatban az európai intézményeknek a következő hetekben-hónapokban reagálniuk kell. Ugyanakkor a változás igénye, illetve az EU-t körülvevő környezet miatt határozottabb lépésekre is szükség van.
Fontos terv, hogy felülvizsgáljuk a szerződéseinket és legyen egy konvenció. Ezt az EP terjesztette be és én ezt támogatom
– mondta Emmanuel Macron a konferencia záróeseményén Strasbourgban, a soros elnökséget betöltő Franciaország elnökeként. Macron szerint a demokráciát és a hatékonyságot kell ötvözni, ezzel lehet olyan hatékony választ adni, mint ahogy Európa reagálni tudott a pandémiára. Azt is mondta, hogy tovább kell erősíteni az EU stratégiai függetlenségét, mert a járvány és a háború megmutatta Európa sérülékenységét és az ebből adódó kockázatokat.
Választhassuk meg a partnereinket, maradjunk nyitottak, de ne legyünk függőek, ez az európai demokrácia alapköve
– jelentette ki a francia elnök. Macron szerint a következő hetek feladata az alapfeltételek meghatározása, amiben bátornak és szabadnak kell lenni, és a júniusi uniós csúcstalálkozón már napirendre is vehetik a témát. A francia elnök a módosítások között említette az EP-választási szabályok megváltoztatását és a transznacionális listák bevezetését, illetve az Európai Parlament jogszabály-kezdeményezési jogának kodifikálását.
Hasonló szellemben mondott beszédet Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke is. “Ez a konferencia azonban azt is bizonyítja, hogy szakadék van aközött, amit az emberek elvárnak, és aközött, amit Európa jelenleg képes nyújtani. Ezért van szükségünk egy konvencióra, mint következő lépésre. És ez az, amihez az Európai Parlament ragaszkodik. Vannak olyan problémák, amelyek egyszerűen nem tudnak várni” – jelezte az EP elvárásait Metsola. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig így beszélt a szerződések módosításáról:
Ha gyorsabban akarunk haladni, akkor a kulcsfontosságú területeken meg kell haladni az egyhangúságot.
Mindez elmozdulást jelent az eddigiekhez képest, hiszen korábban, amikor nevesítették azokat a területeket, ahol eltörölnék a vétójogot, csak a külpolitikai kérdéseket említették.
Ehhez azonban szükség van a tagállamok hozzájárulásához. Egy levélben ugyanis eddig tizenhárom uniós kormány (Dánia, Észtország, Finnország, Lettország, Litvánia, Szlovénia, Svédország, Bulgária, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Románia és Málta) azt írta:
Bár ebben a szakaszban nem zárunk ki egyetlen lehetőséget sem, nem támogatjuk a megfontolatlan és idő előtti kísérleteket a Szerződés megváltoztatására irányuló folyamat elindítására.
