Az EU-ban rendkívül eltérő minimálbérek léteznek. Az idén január 1-jei állapotok szerint az Eurostat összesítése alapján a legmagasabb Luxemburgban volt, 2257 euróval, a legalacsonyabb pedig Bulgáriában, 332 euróval. A magyar minimálbér 552 eurónak felel meg, amely ugyan sokat nőtt, de még mindig a negyedik legkevesebb az EU-ban, elmaradva valamennyi visegrádi ország adataitól.

A jogszabály célja annak biztosítása, hogy a minimálbérek minden uniós országban tisztességes életszínvonalat garantáljanak a munkavállalók számára. Annak megállapítására, hogy mi minősül “megfelelő” minimálbérnek, a tagállamok létrehozhatnak egy valós árú fogyasztói kosarat az árukból és szolgáltatásokból. Másik módszerként alkalmazhatnak nemzetközileg általánosan használt indikatív referenciaértékeket is, például a bruttó mediánbér 60%-át és a bruttó átlagbér 50%-át.

Az új szabályozás eljárásokat állapít meg a törvényben meghatározott minimálbérek megfelelőségére vonatkozóan, elősegíti a bérmegállapítással kapcsolatos kollektív tárgyalásokat, és javítja a minimálbér-védelemhez való hatékony hozzáférést azon munkavállalók számára, akik minimálbérre jogosultak.

A törvényes minimálbérrel rendelkező tagállamokat felkérik, hogy hozzanak létre eljárási keretet a minimálbérek egyértelmű kritériumok alapján történő megállapítására és aktualizálására. A Tanács és az Európai Parlament megállapodott abban, hogy a törvényes minimálbérek frissítésére legalább kétévente kerül sor (az automatikus indexálási mechanizmust alkalmazó országok esetében legfeljebb négyévente). Fontos, hogy a szociális partnereket be kell vonni a kötelező minimálbér megállapítására és frissítésére irányuló eljárásokba.

Megállapodtak a társjogalkotók abban is, hogy az országoknak elő kell mozdítaniuk a szociális partnerek kapacitásának megerősítését a kollektív tárgyalások során, beleértve a munkavállalók képviselőinek védelmét.

A Tanács és az Európai Parlament közötti ideiglenes megállapodás különösen azt írja elő, hogy amennyiben a kollektív tárgyalási lefedettség aránya nem éri el a 80%-os küszöböt, a tagállamoknak cselekvési tervet kell kidolgozniuk a kollektív tárgyalások előmozdítására. Vannak olyan országok, ahol a dolgozók több mint 90 százaléka tagja valamilyen szakszervezetnek, Magyarországon ez az arány húsz százalék körül van.

Az uniós szabályozás szigorúbb keretek határoz meg az ellenőrzésre, a munkaügyi felügyelőségeknek hatékonyabban kell számon kérni a jogszabály betartását.

Ez a politikai megállapodás azt jelenti, hogy bár formai döntések még hátra vannak az Európai Parlament és a tagállamok oldalán is, de a jogszabály tartalma már nem fog változni. A hivatalos elfogadást és a jogszabály hatályba lépését követően a tagállamoknak két évük van, hogy ezt a rendszert saját nemzeti jogukba átültessék.

"Az európai minimálbér-szabályozás munkavállalók millióinak hoz majd nyugodtabb életet, versenyképesebb fizetést, tisztességesebb munkakörülményeket" – jelentette ki a döntést követően Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció EP-képviselője. Hozzátette: az európai minimálbér-szabályozás bevezetésével pedig véget ér az a korszak Magyarországon, amikor a minimálbér emelése Orbán Viktor személyes kegyeként a miniszterelnök jó kedvén múlik.

Ennél árnyaltabban látja a képet egy másik ellenzéki EP-képviselő, Ujhelyi István. Szerinte fontos lépés történt, de „ne vezessük félre a több pénzre váró magyar embereket: sajnos még messze vagyunk attól, hogy a magyar dolgozó is európai szintű minimálbért vihessen haza.” Ujhelyi szerint ez a mostani szabályozási csomag ugyanis elsősorban a minimálbér rendszerének általános kiterjesztéséről szól, a bérek megfelelő rendezése továbbra is elsősorban a kormányoktól függ. A szocialista politikus szerint kérdéses, hogy az „érzéketlen szociálpolitikát” folytató magyar kormány hajlandó-e rálépni az európai útra.

Képünk illusztráció