Álhírekről, nem létező szankciókról konzultál a kormány

A pénteken közölt nemzeti konzultációs kérdéssornak általánosságban véve óriási hiányossága, hogy nem a tényeken alapul. A kérdéseket felvezető szövegben szerepel például a “brüsszeli szankciók”, a “brüsszeli vezetők” kifejezés, illetve az Európai Parlamentre hivatkozás. A szankciós intézkedésekről a tagállamok döntenek, az Európai Bizottság javaslata alapján. Vagy elfogadják egyhangú szavazással, vagy pedig ennek híján elutasítják. Vagyis ebben az értelemben egyetlen “brüsszeli” vezető van: Alexander de Croo belga miniszterelnök, de neki is csak a hivatala van a belga fővárosban, merthogy egy flamand kisvárosban, Michelbeke-ben lakik.

A szankciók tehát 27 különböző ország képviseletét ellátó kormány egybehangzó akaratnyilvánítása. Közöttük van a magyar kormány is, amelynek nevében hol Orbán Viktor, hol Szijjártó Péter adja hozzájárulását a büntetőintézkedésekhez, eddig szám szerint nyolc alkalommal.

A kérdések között van három olyan, amelyeknek semmiféle alapjuk nincs. Ezek a következők:

• Ön egyetért-e a gázszállításokra vonatkozó szankcióval?
• Ön egyetért-e a nukleáris fűtőelemekre vonatkozó szankcióval?
• Ön egyetért azzal, hogy a paksi beruházásra is terjedjenek ki a szankciós intézkedések?

Ezeknek azért nincs alapjuk és értelmük, mert ilyen jellegű szankciók nem léteznek, sőt az Európai Bizottság nem is javasolta ezeket.

Túry Gergely

Fentebb már említettük, hogy a kérdéssor többször is hivatkozik az Európai Parlamentre. A szankciós döntéshozatalban az EP-nek semmilyen szerepe nincs, nem javasolnak, nem határoznak ilyen intézkedésekről, de még a jóváhagyásukra sincs szükség.

Van még egy kérdés, amelyben szintén nagyot csúsztat a kormány. Mégpedig ez: “Ön egyetért az élelmiszerárak emelkedését okozó szankciókkal?” Az uniós intézmények, elsősorban a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács és az Európai Bizottság számos alkalommal közölte:

uniós szankció nem érinti az élelmiszereket és a mezőgazdasági termékeket.

(Hogy egészen pontosak legyünk, a Krím elfoglalása óta, vagyis 2014 óta érvényben van egy élelmiszer-kiviteli tilalom Oroszország felé, ez azonban maximum akkor éreztette hatását, és akkor is az európai piacon ragadt túlkínálat miatt keletkező áresés formájában.)

Ezen termékek árának emelkedéséért legalább ilyen megalapozottsággal felelőssé lehetne tenni az időjárást, és ebben az esetben a kérdés így hangozna: “Ön egyetért az élelmiszerárak emelkedését okozó időjárással? (ti.: eső, szél, aszály, fagy stb.)”

Nagy Iván László: Legyen Ön is putyinista!

Elrajtolt a tizenegyedik nemzeti konzultációnak keresztelt előadás, amelyben a kormány gálánsan megadja a lehetőséget hű választóinak, hogy megsimogassák a buksiját. Haszna sosem volt, mert akármit pakol Orbán a hátizsákjába, Brüsszelben pontosan tudják, hogy népfelhatalmazás címszó alatt autoriter rendszere lenyomatát viszi magával.

Szintén az értelmezhetőség peremén egyensúlyoz az a kérdés, hogy “Ön egyetért a turizmus korlátozásával járó szankciókkal?” Erről annyit kell tudni, hogy az Európai Unió úgy döntött, hogy megtagadja az orosz turistáktól a schengeni övezeten belüli szabad mozgást biztosító vízum kibocsátása során az egyszerűsített eljárást. Mindez Magyarország jóváhagyásával történt. Bár Szijjártó Péter nem értett ezzel egyet, de mivel a külügyminiszterek ülésén született a döntés, ezért ő is benne van az egyhangúlag megszavazott döntésben. Az orosz turisták pedig igenis kaphatnak vízumot, nincsenek kitiltva az EU-ból, de az eljárás tovább tart a számukra. Nagyon sok ország polgára van ugyanebben a helyzetben, ilyen alapon esetükben is indítani lehetne konzultációt.

Orbán Viktor az uniós vezetők csúcstalálkozójára érkezik a Versailles-i kastélyba 2022. március 11-én

AFP / Ludovic Martin

Ami általánosságban az energiaügyi döntéseket illeti, a tagállami vezetők két héttel az orosz invázió megindítása után, március 10-11-én Versaillesben találkoztak, ahol egy nyilatkozatot fogadtak el. Ebben szerepel a következő mondat (16-os pont):

megállapodtunk abban, hogy fokozatosan, a lehető leggyorsabban megszüntetjük az orosz földgáz, kőolaj és szén importjától való függőségünket.

Tehát a tagállamok vezetői, közöttük Orbán Viktor akkor és ott elhatározták, vállalták, hogy leválnak az orosz energiáról. Ehhez képest azóta Magyarország már két új szerződést kötött orosz energiabeszerzésre.

Az Oroszországgal szembeni uniós szankciókról egyébként itt olvasható a hivatalos összefoglaló.