Szombaton jelentette be a lengyel kormány, hogy megtiltja az ukrán gabona behozatalát, ehhez néhány óra múlva a magyar kormány is csatlakozott – sőt azóta Szlovákia is. Ez azt jelenti, hogy felfüggesztik az érintett termékek vámmentes behozataláról szóló uniós döntést, amely része az EU és Ukrajna között szabadkereskedelmi megállapodásnak.

Bár az említett megállapodás kötelező érvényű, a tagállamoknak mégis van mozgásterük, ha például az egészségügyi kockázattal érvelnek és azt mondják, hogy mivel az ukrán termékekben több a növényvédő szer, ezért a saját állampolgáraik védelme érdekében kényszerülnek a korlátozásra. Más kérdés, hogy ugyanez gyakorlatilag az elmúlt több mint fél évben bármikor felmerülhetett volna, ez azonban nem történt meg.

„Tudomásunk van Lengyelország és Magyarország bejelentéseiről a gabona és egyéb mezőgazdasági termékek Ukrajnából történő behozatalának tilalmával kapcsolatban. További tájékoztatást kérünk az illetékes hatóságoktól, hogy értékelni tudjuk az intézkedéseket. Ebben az összefüggésben fontos hangsúlyozni, hogy a kereskedelempolitika az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezért az egyoldalú fellépések nem fogadhatók el. Ilyen kihívásokkal teli időkben döntő fontosságú az összes döntés összehangolása és összehangolása az EU-n belül” – mondta az Európai Bizottság szóvivője az EUrologus érdeklődésére a kialakult helyzetről.

Arról azonban nem akartak részletekbe bonyolódni, hogy egy ilyen döntésnek milyen következményei lehetnek. Hiszen amennyiben az Európai Bizottság értékelése szerint az érintett államok megsértik az uniós jogot, akkor kötelezettségszegési eljárás indulhat ellenük.

Az ukrán gabona Ukrajnából történő „kimentése” körülbelül egy évvel ezelőtt vált rendkívül fontossá. Egyrészt a tárolók tele voltak és félő volt, hogy a betakarított terményt nem lesz hová elhelyezni. Másrészt azonban az orosz támadások célzottan irányultak mezőgazdasági létesítmények ellen, ezért volt sürgős, hogy elszállítsák az árut. Az is lényeges, hogy számos mezőgazdasági termék vonatkozásában Ukrajna komoly tényező a világpiacon, elsősorban a szegényebb országokat látják el, ahol a termékek nélkül élelmiszerhiány fenyegetett. A nemzetközi közösség kétirányú megoldást dolgozott ki:

• egyrészt úgynevezett szolidaritási folyosókat hoztak létre, amelyeken keresztül az árut ki lehetett szállítani Ukrajnából,
• másrészt az ENSZ hatékony közreműködésével a három, egyébként orosz blokád alatt álló fekete-tengeri kikötőből megindulhattak a gabonával megrakott szállítóhajók.

Az ukrán mezőgazdasági minisztérium szerint havonta körülbelül 3 millió tonna gabona hagyta el Ukrajnát a fekete-tengeri gabonafolyosón keresztül. A lengyel adatok pedig arról szólnak, hogy havonta csak 200 000 tonna jut el lengyel területen keresztül az európai kikötőkbe. Ehhez képest egy hónap alatt 500-700 ezer tonna különböző mezőgazdasági termék lép át az ukrán-lengyel határon, köztük gabona, növényi olaj, cukor, tojás, hús és egyéb termékek.

A kérdés tehát az, hogy az Ukrajnából kilépett áruk egy része miért marad a szomszédos országok raktáraiban ahelyett, hogy valóban tovább szállítanak őket oda, ahol eredetileg – legalábbis a háború előtti gyakorlat alapján – szánják, az afrikai, dél-amerikai országokba. Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője erre azt mondta, hogy

mindez a gazdasági szereplők feladata, az egységes belső piacon az EU nem ellenőrzi az áruk mozgását.

Vagyis az EU megteremti a jogi kereteket a vámmentes behozatalra, ettől kezdve azonban a piaci szabályoknak kell működnie.

Ebben a helyzetben az Európai Bizottság egy kompenzációs mechanizmus léptetett életbe, amelynek keretében 56 millió eurót kaptak lengyel, román és bolgár gazdák. A folyamat viszonylag gyors volt: március 20-án terjesztette elő a javaslatát a Bizottság, amiről 30-án döntöttek a tagállamok. Ebből a körből azonban kimaradtak a magyar és a cseh gazdák. Információink szerint a csehek, amikor megtudták, hogy miket kellene igazolniuk a támogatáshoz, visszaléptek. Azt pedig Ujhelyi István szocialista EP-képviselő néhány nappal ezelőtti közléséből tudjuk, hogy

Magyarországnak nem jutott ebből a keretből, mondván az Ukrajnából beérkező gabona nincs letörő hatással a magyar gabonapiaci árakra.

És bár Nagy István agrárminiszter azonnal kettős mércéről kezdett el beszélni, Ujhelyi bennfentes forrásokra hivatkozva azt írta, hogy

a Fidesz-kormány képviselői által benyújtott dokumentáció egészen egyszerűen nem igazolta azt a piactorzító hatást és egyensúlytalanságot, amelyet szavakban korábban megfogalmaztak a Bizottság felé.

Mindenesetre a kormány javíthat, mert az Európai Bizottság most készíti elő a következő csomagot, amely a meg nem erősített hírek szerint 70-75 millió eurós kompenzációt tartalmaz majd az érintett országok gazdálkodói számára.