Utolsó alkalommal vett részt Varga Judit igazságügyi miniszter az EU miniszteri szintű tanácskozásán, miután augusztustól a jövő évi EP-választási kampányban fog betölteni vezető szerepet. Varga búcsúfellépésén arról beszélt, hogy Magyarország nem támogatja az uniós költségvetés 66 milliárd euróval történő emelését. Ez abból a szempontból egyáltalán nem számít meglepetésnek, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt róla a júniusi uniós csúcstalálkozón.
Az igazságügyi miniszter a tanácsülés előtt kormánypárti magyar újságírók előtt még a „szankciós inflációra” is hivatkozott,
a tanácsteremben azonban ez a szófordulat már nem hangzott el.
Az Európai Bizottság június 20-án terjesztette elő a javaslatát, amelyben a hétéves költségvetés megerősítését javasolják. A következő területekre kérnek plusz pénzt a tagállamoktól:
- Ukrajna további támogatására 50 milliárd eurót, amelynek azonban nagyobb része hitel, a kisebb része a költségvetés növelésével járó támogatás,
- 15 milliárd eurót a migráció, valamint az Ukrajna elleni orosz háború globális következményeinek kezelésére,
- a Stratégiai Technológiák Európai Platformja számára 10 milliárd eurót, amely a kritikus technológiák – így a digitális-és a mélytechnológiák, a tiszta technológiák és a biotechnológiák – terén Európa által betöltendő vezető szerep előmozdítását célozza,
- egy hatékony mechanizmus finanszírozását a helyreállítási alap megemelkedett kamatköltségeinek kezelésére,
- az EU igazgatási kapacitásának növelésére, hogy kezelni tudja a tagállamok és a Parlament döntései nyomán 2020 óta felmerült új feladatokat.
A témáról tartott első vitában a tagállamok közül csak a magyar kormány fogalmazta meg határozott ellenvetéseit. Bírálatokat tartalmazott a lengyel hozzászólás is, Varsóban ugyanakkor még nem alakult ki a végleges álláspont. Bár minden tagállam képviselője szorgalmazott pontosításokat, módosításokat, valamennyien a támogatásukról biztosították Brüsszelt.
Varga Judit az Ukrajnának szánt támogatással kapcsolatban – Orbánhoz hasonlóan – azt kérdezte, hová tűnt az eddig a háborúban álló országnak juttatott 70 milliárd euró. Ezt egyébként egy korábbi cikkünkben már megmagyaráztuk:
Orbán azt kérdezi, hová lett az EU pénze. Elmagyarázzuk
Új témát dobott be az uniós csúcs előtt a magyar miniszterelnök, aki szerint a csőd felé sodorták az Európai Uniót. Ez természetesen nem igaz, Orbán magyarázatában pedig több pont is erősen megkérdőjelezhető. A kormányfő azonban valószínűleg nem véletlenül hozta elő az unió költségvetési tervének tervezett módosítását, azt ugyanis később akár vétóval való fenyegetésre is használhatja.
A miniszter kijelentette, hogy minden további támogatást a kisebbségek jogainak garantálásához kell kötni, egyúttal bírálta a Bizottságot, amiért úgy kér pénzt Magyarországtól, hogy az még nem jutott hozzá az uniós forrásokhoz. (Ezeket a jogállamisági és korrupciós problémák miatt függesztették fel - a szerk.)
Varga szerint nem indokolt a bizottsági apparátusra fordított személyi kiadások növelése, mert például a magyar adminisztrációban is 10 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma. Azt már nem tette hozzá, hogy lemondása után egy teljesen új EU-ügyi minisztérium is létrejön majd korábbi uniós államtitkára, Bóka János vezetésével, ami minden bizonnyal jelentősen növeli majd a magyar kormányzati apparátust.
A lengyel kormány szintén hivatkozott arra, hogy a helyreállítási alapból még ők sem kaptak pénzt (ennek oka az igazságügyi reformmal kapcsolatos, uniós jogot sértő intézkedések), de szerintük a javaslat kiegyensúlyozatlan, viszont a hivatalos álláspontot Varsó csak később fogja közölni.
A vitához összesen tizenhat tagállam képviselője szólt hozzá, közülük tizennégy alapvetően támogatta a költségvetés módosítását. Kritikaként leginkább az került elő, hogy ez a növelés – amely az uniós GNI 0,3 százalékát teszi ki – kevés, és a javaslatok alapján több pénz kellene fordítani
- Ukrajna támogatására,
- a migráció kezelésére,
- védelemre és biztonságra,
- a katonai mobilitás növelésére és
- az EU újraiparosítására.
Többen felvetették, hogy az EU-nak új, saját forrásokat is rendszerbe kellene állítania. A spanyol elnökség szándékai szerint már az októberi uniós csúcsra véglegesíteni tudják a csomagot, mások szerint év vége a reális cél. A költségvetés módosítása egyhangúságot igényel a tagállamok körében, vagyis Magyarország élhet a vétójogával.
Kiderült az is, hogy az elnökség novemberben meghallgatást tervez a Magyarországgal szemben folyó, az alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárás keretében.
